Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 4. fejezet 918. nap
Amikor az angyalok eltűntek, a fény szertefoszlott, és az
éj homálya újra ráborult Betlehem mezejére, de azt a csodálatos képet, amelynél
nagyszerűbbet emberi szem nem látott, a pásztorok sohasem felejtették el.
"És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok őtőlük a mennybe, mondának a
pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Betlehemig, és lássuk meg e dolgot,
amelyet az Úr megjelentett nékünk. Elmenének azért sietséggel, és megtalálák
Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala" (Lk
2:15-16).
Nagy örömmel tértek vissza onnan, és hirdették mindazt,
amit láttak és hallottak. "És mindenek, akik hallák, elcsodálkozának
azokon, amiket a pásztorok nékik mondottak. Mária pedig mind ez igéket
megtartja, és szívében forgatja vala. A pásztorok pedig visszatérének,
dicsőítvén és dicsérvén az Istent" (Lk 2:18-20).
A menny és a föld ma sincs távolabb egymástól, mint akkor
volt, amikor a pásztorok az angyalok énekét hallgatták. Az emberiséget ma
éppúgy körülveszi a menny szerető gondoskodása, mint akkor, amikor egyszerű
emberek mindennapi foglalkozásuk végzése közben fényes nappal angyalokkal
találkoztak, és a szőlőskertben vagy a mezőn mennyei hírnökökkel beszélgettek.
Hozzánk éppilyen közel lehet a menny napi teendőink végzése közben. Isten angyalai
kísérik azok lépteit, akik Isten parancsolataiban járnak.
Bethlehem története kimeríthetetlen téma. Benne van
elrejtve "Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának
mélysége" (Róm 11:33). Csodáljuk Üdvözítőnk áldozatát, hogy a mennyei
trónt jászollal, a hódoló angyalok társaságát az istálló barmaival cserélte
fel. Az emberi gőg és önteltség csúfosan megszégyenül jelenlétében. De ez csak
kezdete volt bámulatos megalázkodásának. Már az is határtalan leereszkedés lett
volna Isten Fia részéről, ha azt az emberi természetet ölti magára, amellyel az
Édenben élő Ádám a bűnbeesés előtt bírt. Ám Jézus akkor vállalta az emberi
természetet, amikor azt a bűn már négyezer éve gyöngítette. Ádám bármelyik
leszármazottjához hasonlóan alávetette magát mindannak, amit az átöröklés
hatalmas törvénye létrehozott. Hogy mi e törvény működésének következménye, azt
Jézus földi őseinek a történelme mutatja be. Ezzel az örökséggel jött
földünkre, hogy osztozzon bánatunkban, kísértéseinkben, s hogy példát mutasson
a bűntelen életre.
Sátán gyűlölte Krisztust a mennyben azért a magas
tisztségéért, amelyet Istennél elfoglalt. Gyűlölete fokozódott, amikor ő maga
levettetett a mennyből. Gyűlölte azt, aki elkötelezte magát a bűnös ember
megváltására. Isten mégis megengedte, hogy Fia mint emberi gyöngeségeknek
alávetett, gyámoltalan csecsemő eljöjjön e világba, amelyet Sátán magáénak
igényelt. Megengedte, hogy egyszerű emberként szembenézzen az élet
veszélyeivel, amelyekkel minden ember találkozik; s hogy megvívja azt a harcot,
amelyet az emberiség minden gyermekének meg kell vívnia, azzal a kockázattal,
hogy elbukik és örökre elvész.
A földi apa aggódik fiáért. Amikor kisgyermeke szemébe néz,
remegve gondol az élet veszedelmeire. Oltalmazni szeretné kincsét Sátán
hatalmától, távol tartani a kísértéstől és a küzdelemtől. Isten pedig odaadta
egyszülött Fiát egy még ádázabb küzdelem megvívására, még félelmetesebb
kockázat vállalására, hogy az élet útját biztosítsa kicsinyeink számára. Ebben
van a szeretet! Csodálkozzatok, egek! Ámulj, ó föld!
Mai Bibliai szakasz: Zakariás
9
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Zakariás 9. fejezetét
talán négy részre oszthatjuk: 1) ítélet a népek felett (9:1-8); 2) a Messiás
első eljövetele (9-12); 3) a messiás második eljövetele (13-15); és a
megváltottak boldog állapota (16-17).
Az első részben a
próféta Isten figyelmeztető üzenetét közvetíti a nemzeteknek. Felsorolja a
városokat, például Damaszkuszt, Tíruszt, Sidónt, melyek a világ népeit
képviselték. Arannyal és ezüsttel gazdagítják magukat, de az Úr tűzzel
pusztítja el őket.
A népek feletti ítélet
közben ott lesz a maradéka is azoknak az embereknek, akik az Úrhoz fordulnak,
és olyanok lesznek, mint Júda és Jeruzsálem. Milyen csodálatos! Itt
bepillantást nyerhetünk Isten gondolataiba, aki szeretné, hogy minden nemzet
Hozzá forduljon. Az ígérete, miszerint az elnyomók sohasem fogják eltaposni a
megváltottakat, bátorító számunkra (8. vers).
A második részben, a
kilencedik verset Máté és János is idézte, ahogyan leírták a Messiás diadalmas
bevonulását Jeruzsálembe. Képzeljük el Jézust szamárháton ülni, ahogyan
megérkezik Jeruzsálembe! Képzeljük hozzá, hogy néhány nap
múlva megfeszítik! A húsvét előtt a tavaszi szellő lágyan fúj a sokaság között,
akik pálmalevelekkel integetnek és Hozsánnát kiáltanak. Ő a királyok Királya,
de nem lovon vagy szekéren érkezik, mint egy királyi személy, hanem
szamárháton, ami Izrael királyainak szimbóluma.
A következőkben
Zakariás úgy fogalmaz, hogy Isten a kiszáradt kútból ment ki minket (11. vers).
Ez az a kút, az a mélység, ahova Sátán lesz bezárva a millennium alatt (Jel
20:3). Az Úr megszabadít minket Sátán szorításából a vérrel kötött szövetségén
keresztül. A „remény foglyai” (12. vers) Izrael lelki embereire utal, akik a
mennyei Jeruzsálem felé fordulnak és nem csak a fogságból visszatérve a földi
Jeruzsálemhez.
Néhány zsidó
kommentátort megzavart, hogy a Biblia kétféle messiásképet ad. Dániel 7-ben a
Messiás felhőkből ereszkedik alá. Zakariás 9-ben szamárháton, alázattal
érkezik. Ezért így magyarázták: ha Izrael méltó rá, akkor a Messiás felhőkben
fog leszállni az égből, de ha Izrael nem méltó, akkor alázattal érkezik (lásd:
Zsidó Talmud Szanh 98a). Azonban aki hisz Jézusban, megérti, hogy mindez az
első és a második eljövetelről szól (Mt 24:30).
Zakariás utolsó
részében a 13-15. versek a Messiás második eljöveteléről szólnak. Az Úr
megjelenik, megfújja a trombitát, és forgószél támad. Felkarolja a népét, és
megvédi őket. Ezen a napon a népe békét és nyugalmat lel mellette, mint nyája
az Ő jelenlétében. Mint ékkövek fogunk ragyogni koronáján! Semmi sem nagyobb az
Ő jóságánál!
Célunk, hogy teljesen
Isten felé forduljunk. Eljön, és beteljesíti az ígéretét, pontosan úgy, ahogyan
beteljesítette az első eljövetelekor, tehát a második eljövetelekor az uralma
kiterjed tengertől tengerig, a föld végső határáig (10 vers). Uralma kiterjed
az egész univerzumra, ahol többé nem lesz bűn. Ámen.
Sook-Young Kim
128. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
4-5. fejezeteihez
(január 14-20.).
Amikor Jézus erre a
földre jött, az nem pompával, dicsőséggel vagy világi ékességgel történt. Igéje
bizonyságtételének alapján akarta, hogy elfogadják. Volt tanújele az
eljövetelének, az emberek mégis közömbösen fogadták; kevesen voltak készen,
hogy örömmel várják ezt a nagyszerű eseményt. Mennyire ugyanígy van ez ma is!
Bőséggel van, ami a figyelmünket másfelé terelje, de az alázatos szívűek azok,
akik a fényt keresik, örömmel várják a Megváltójukat, ahogyan a pásztorok
hajdanán. Jézus szeretete annyira hatással lesz rájuk, hogy ők lesznek azok,
akik a közeli eljövetelét hirdetik.
A zsidóknál szokás
volt, hogy minden elsőszülöttet odaszenteltek arra, hogy megemlékezzenek Isten
csodálatos megszabadításáról Izrael gyermekeit illetően. Ahogyan az ajtófélfára
odalocsolt vér megmentette Izrael elsőszülöttjeit, ugyanúgy megvan az ereje
Jézus vérének, hogy megmentse a világot. Amikor Jézust a pap elé vitték, hogy
odaszenteljék, a pap vajmi keveset ismert fel abból, hogy ki is van előtte.
Azonban mások, akik részt vettek az istentiszteleten, felismerték a gyermek
Jézust, hiszen tanulmányozták és ismerték a próféciákat.
Mára kevés változott,
ami Jézus felismerését és a vele való kapcsolatot illeti. Egyetlen
védőbástyánkat az jelenti, ha folyamatosan tanulmányozzuk a Szentírást,
elmélyülünk tanításaiban, és Jézus szeretettel teli életében. A legnagyobb
boldogságunk ismerni és szeretni a Megváltónkat.
A beszámoló arról, hogy
Jézus Betlehembe született, s eljött, hogy osztozzon fájdalmainkban és
kísértéseinkben, újra meg újra áhítattal és csodálattal tölti be szívünket. Itt
van a szeretet!
Lou Johnson
gyülekezeti vén
Hermiston Hetednapi
adventista gyülekezet, Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése