2018. január 11., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 11 - CSÜTÖRTÖK - Zakariás 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 3. fejezet 913. nap

Sátán arra törekedett, hogy elzárja az embereket Isten ismeretétől, elterelje figyelmüket Isten templomáról, és így megalapíthassa a maga birodalmát. A felsőbbségért folytatott küzdelmét látszólag mindig siker kísérte. Igaz ugyan, hogy Istennek minden nemzedékben voltak eszközei. Még a pogányok között is voltak olyanok, akik által Krisztus munkálkodott, hogy kiemelje az embereket a bűnből és a romlásból. De ezeket az embereket megvetették és gyűlölték. Sokan közülük erőszakos halált szenvedtek. Mind sűrűbb és sűrűbb lett a sötét árnyék, amelyet Sátán borított a földre.

A pogány eszmék által Sátán hosszú időn át távol tartotta az embereket Istentől, nagy győzelmét azonban Izrael hitének megrontása által aratta. A pogányokat saját elképzeléseik foglalkoztatták, s azokat istenítették. Az istenismeret kihalt közülük és egyre inkább lezüllöttek. Izraellel is ugyanez történt. Az az elképzelés, hogy az ember cselekedeteivel megválthatja önmagát, minden pogány vallás alapvető elve. Ezt az elvet a zsidó vallás is átvette. Sátán ültette el ezt az elgondolást. Ahol pedig ezt vallják, ott nincs védőgát a bűn ellen.

A megváltás üzenetét Isten emberi eszközök útján közölte a világgal. A zsidók azonban önmaguknak akarták kisajátítani az örök életet jelentő igazságot. Felhalmozták maguknak az élő mannát, s az megromlott. A vallás, amelyet megpróbáltak a maguk számára elrejteni, botránykővé lett. Megrabolták Isten dicsőségét, és megkárosították a világot az evangélium meghamisításával. Vonakodtak átadni magukat Istennek, hogy eszközei legyenek a világ megmentésére, így Sátán eszközeivé váltak a világ elpusztítására.

Mai Bibliai szakasz: Zakariás 4

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:



Új protestáns fordítás:

Zakariás egy arany lámpatartót lát, rajta hét mécsessel, amiket a két olajfa táplál olajjal. Az angyal megadta Zakariásnak a kép jelentését: „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! - mondja a Seregek Ura.” Az Úr azt mondta ezzel, hogy a Templom újjáépítése nem emberi erőből, hanem Isten erejéből fog sikerülni.

Ahogy Zorobábel és Jósua a saját helyzetüket a Salamon által emelt Templomhoz hasonlították, óriási ellentétet láttak. Az újjáépítéskor vetett alap sokkal kisebb volt. Salamonnak bőséges forrásai voltak munkásokból valamint aranyból, ezüstből és bronzból. Nekik pedig mindenből többre lett volna szükségük. Salamon templomának felszereltségét sose érhették el. Ő békeidőben élt, és a szomszédos népektől is kapott segítséget, míg nekik állandó ellenállásban kellett dolgozniuk. Az emberi kilátások azt sugallták: „Nem lehet megcsinálni.”

A szimbolikus jelentőségű felszereltség talán már nincs meg, a valós dolgok azonban, amiket jelképezett nem tűntek el. Isten nem tűnt el. Ő ott volt velük. „Ne vesd meg e szerény kezdet napját!” (4. vers, SZIT). „A gondok nagy hegye síksággá válik előtted, és te teszed föl a zárókövet, mert befejezed, amit elkezdtél” (vö. 7. vers). Így végeztetik be Isten műve. Ezt már annyiszor megtapasztalta Isten egyháza a történelem folyamán, újra és újra. (lásd E. G. White: Próféták és királyok, 369-371. oldal)

A két olajfa, amit Zakariás látott, a két „felkentet”, szó szerint a „friss olaj fiait” jelképezi, akik az egész világ Ura előtt állnak. Hogyan világítanak a mécsesek? Az őket tápláló olaj által képesek világítani. „Isten Igéje mécses és fény” az egész világnak. Isten Igéje a Szentlélek által van nálunk, akit az olaj jelképez, és aki embereket ihletett arra, hogy írják meg, amit Isten adott nekik. Ahogy az emberek hallják vagy olvassák az Igét, a Szentlélek munkálja bennük, hogy az elérje az elméjüket és a szívüket. Az élő Ige, ami mindörökké megmarad, ébreszti fel őket az életre.

A mottó: „Megújulás Isten Igéje által” valóra vált Zorobábel számára. Képes volt befejezni az Istentől kapott küldetését. Számunkra is ugyanígy valósággá válhat, ha befogadjuk az Ő Igéjét szívünkbe.

David Manzano

127. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  3. fejezetéhez (január 7-13.).

Az ebben a fejezetben tárgyalt, Izraelről és a világról szóló meglátások átütő erejűek és kijózanítóak. A zsidó nép és a vezetők szem elől tévesztették az üzenetet, amely a ceremóniákban és az ünnepekben rejlett. Valójában jobban el voltak veszve, mint azok, akiket pogányoknak neveztek, és féltek a haláltól, mert nem tudták mi vár rájuk odaát. Azokat az embereket, akik pogány vallásokat követtek, „fárasztotta az üres pompa, és unták a meséket”, és olyan vallást kerestek, amely a szív kérésére válaszol.

Ez a folyamatban lévő harc, ami az emberek szeme elől el van rejtve, igazán felkeltette az érdeklődésemet. Ennek a „nagy küzdelemnek” a részeként Sátán abban bízott, hogy elvezeti a világot egészen addig a pontig, hogy a bűn és a lealjasodás miatt Isten egyszerűen eltörli a föld színéről az emberiséget.

Sátán szereti elferdíteni és megmásítani az igazságot, mint például abban az állításában, hogy Isten kormányzási elvei lehetetlenné teszik a megbocsátást. Sátán már az első sikere óta, amikor meggyőzte Évát, hogy „Bizony nem haltok meg”, azon dolgozott, hogy minél jobban eltávolítsa az embert Isten és az Ő jellemének ismeretétől. A zsidó vezetők kidolgozták a cselekedetek általi üdvözülés tanát. Ez Sátán terve volt, és „ahol pedig ezt vallják, ott nincs védőgát a bűn ellen.”

És itt rejlik egy számomra lenyűgöző dolog. Ahelyett, hogy Isten elpusztította volna a földön lévő visszataszító és bűnös embereket, úgy döntött, hogy elküldi fiát, hogy meghaljon a bűneikért. Ezzel győzött meg minket szeretetéről, amit az egész emberiség iránt gyakorol, és arról, hogy Sátán végérvényesen tévedett a menny előtt.

Ronda Geier-Cheatham
Biblia-felfedező Központ Igazgató
Blackfoot, Idaho, USA
Fordította Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése