2017. december 5., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 05 - KEDD - Jóel 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Új olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 57. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 57. fejezet 876. nap

Ezt az állapotot megelőzhették volna, ha a vezetők gyakorolják hatalmukat. De saját érdekeiket helyezték előtérbe, és ezért kedveztek a gonosznak. Nehémiás bátran megdorgálta őket kötelességük elhanyagolása miatt. "Miért követtek el ilyen gonoszságot, hogy megszentségtelenítitek a nyugalom napját?! - kérdezte szigorúan. Hiszen ugyanezt követték el őseitek, ezért hozta ránk és városunkra Istenünk ezt a sok bajt! Ti pedig még növelitek Isten haragját Izráel ellen azzal, hogy megszentségtelenítitek a nyugalom napját!" Ezután "mikor a nyugalom napja előestéjén árnyék borult Jeruzsálem kapuira, megparancsoltam, hogy zárják be az ajtószárnyakat", és ne nyissák ki a szombat végéig. Saját szolgáit állította a kapukhoz, hogy figyeljék, végrehajtják-e utasításait, mert jobban bízott bennük, mint azokban, akiket Jeruzsálem elöljárói jelöltek volna ki.

"Ezért a kereskedők és a különféle áruk árusai egyszer-kétszer Jeruzsálemen kívül háltak." Remélték, hogy a város polgáraival vagy a vidék népével alkalmuk lesz üzletkötésre. Nehémiás figyelmeztette őket, hogy büntetés lesz a vége, ha ezt folytatják. "Miért háltok a várfal előtt? - kérdezte. Ha még egyszer ilyet tesztek, megbüntetlek benneteket. Attól fogva nem jöttek a nyugalom napján." A lévitákat is megbízta a kapuk őrzésével. Tudta, hogy nagyobb tiszteletet keltenek, mint a köznép; és az Isten házával való szoros kapcsolatuk folytán elvárható tőlük, hogy buzgóbban késztetik a népet Isten törvénye iránti engedelmességre.

Nehémiás ezután arra a veszélyre irányította figyelmét, amely ismét fenyegette Izráelt a bálványimádókkal való házasságuk és barátságuk miatt. "Ugyanabban az időben - írja - láttam olyan júdaiakat, akik asdódi, ammóni és móábi nőket vettek feleségül, és gyermekeik fele asdódi nyelven beszélt. Júdai nyelven már nem is tudtak, hanem valamelyik másik nép nyelvén beszéltek."

Mai Bibliai szakasz: Jóel 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:



Új protestáns fordítás:

Jóel próféta az „Úr napjáról” ír, mely népére elkövetkezik, és bűnbánatra, megtérésre, megújulásra szólít fel. A rettenetes sáskajárás és az ellenség támadásának leírása után az Ige szerint a következő történt: „Féltő szeretetre gyulladt az Úr a földje iránt, és megszánta népét” (18. vers). Az Úr szabadulást ígér, bőséges eledelt, valamint a korai és a késői esőt (23. vers), és helyreállítást.

Ez a prófécia három időszakra is vonatkozik: 1) a próféták idejében élő ősi Izraelre (ld. Ez 39:29); 2) a lelki Izraelre (az egyházra) Pünkösd idején, amikor a Szentlélek kitöltetett Isten népére (ApCsel 2:16-21), és 3) a föld történelmének utolsó napjaira. (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 1985. Advent Kiadó. 543-544. oldal; Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 35-36. oldal)

A „maradék” meghatározás itt azokra utal, „akiket elhív az Úr” (32. vers). Izraelt hívta el Isten maradékul, e próféciával közvetlen összefüggésben, de ők elmulasztották a bűnbánatot, és nem élhették át a megígért megújulást és reformációt. A feltételekhez kötött prófécia nem teljesedett be az ő idejükben. Krisztus halála után, a korai egyházban a prófécia már a lelki Izraelre is kiterjedt. Pünkösd idején ezrek válaszoltak a Szentlélek kiáradására, és Péter, valamint apostoltársai hitvallására. Ez volt a korai lelki eső kezdete (Az apostolok története, 43. oldal).

Napjainkban, amikor Jézus közeli eljövetelét várjuk, meghívásunk van a késői, avagy végső lelki eső megtapasztalására. A Szentléleknek ez a kiáradása minden eddiginél nagyobb lesz, „Azután kiöntöm majd lelkemet minden testre: fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak” (26-29.vers). A végidőre szóló prófécia ugyanúgy feltételhez kötött, mint az ősi Izraelnek szóló. „De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét” (32. vers).  „Mindazok, akik Istennek szentelik lelküket és testüket, állandóan megkapják majd a Lélek újabb és újabb testi és lelki ajándékát.” (Jézus élete. Budapest, 2003, Advent Kiadó. 734. oldal)

Készen állunk vajon a Szentlélek befogadására, vagy öntelten megelégszünk azzal, amink van?  Teljesen Istennek szenteltük lelkünket, testünket és értelmünket? Vajon mi az életünkben, amit még át kell adnunk Neki, hogy beválthassa ígéretét? Jézus hamarosan visszajön! A legnagyobb ajándék, amit ígért, az Ő Lelke. A Szentlélek vezeti életedet ma?
Michael Hasel, Ph.D.
a bibliatudományok professzora,
a Régészeti Intézet igazgatója
Southern Adventist University

122. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 57. fejezetéhez (december 3-9.).

Gondolkoztunk már azon, hogy mit is jelent valójában a reformáció? Úgy tűnik, hogy a világban lévő dolgok beszivárogtak az életünkbe és az egyházunkba, csak úgy, mint Nehémiás idején.

Volt idő, amikor úgy gondoltam, nem kell nagy ügyet csinálni a különböző hitűek közti összeházasodásból. Azonban a személyes tapasztalatomat követően ma már elmondhatom, hogy tökéletesen értem, hogy miért reagált úgy Nehémiás, ahogyan tette.

A néhai férjem elkezdett ugyan gyülekezetbe járni, de ahogy telt az idő, felhagyott vele, és aztán lassacskán visszahátrált a világba. Azon kaptam magam, hogy tulajdonképpen egyedülálló szülőként vagyok jelen a gyermekeimmel a gyülekezetben. Mindazonáltal úgy döntöttem, hogy hűségesen ragaszkodom Isten igéjéhez, csak úgy mint Nehémiás idején Isten népének a tagjai. Ugyanakkor láttam más barátokat is, akik azt választották, hogy a párjuk világi életét követik, és végül elhagyták az egyházat is.

Isten ismeri azokat az embereket, akiket hitvesünknek választunk, azokat a dolgokat, amiket nézünk és hallgatunk, és ezek mind hatnak ránk lelkileg. Ezek a fejezetek éppen időben találtak meg engem, mivel azért imádkoztam Istenhez, hogy tisztítsa meg, ami rosszat csak talál az életemben, és teljes reformációt adjon a szívemben.

Nehémiáshoz hasonlóan emlékezzünk, miért is vagyunk itt, és végezzük el a munkát!

Jill Simpson Palffy
Westminster hetednapi adventista gyülekezet
Dél-Karolina, USA

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése