Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 52. fejezet 858. nap
Nehémiás négy hónapig várt a kedvező alkalomra, amikor
feltárhatta kérését a királynak. Eközben - jóllehet szívét nehézzé tette a
fájdalom - megpróbált jókedvű lenni a király jelenlétében. Azokban a fényűző és
ragyogó termekben mindenkinek vidámságot és jókedvet kellett mutatnia. Fájdalom
nem vethetett árnyat a királyi felség személyzetének arcára. De amikor Nehémiás
visszavonult, és senki sem látta, sokat imádkozott, sokszor tett bűnvallomást
és sok könnyet hullatott, aminek csak Isten és az angyalok voltak tanúi.
A hazafi végül nem tudta már titkolni, hogy valami nyomja
szívét. Az álmatlan éjszakák és gonddal telt nappalok nyoma ott volt az arcán.
A maga biztonságát féltő király, aki megszokta az arcokból olvasást és az álarc
mögé nézést, észrevette, hogy pohárnokát valami titkos bánat emészti.
"Miért szomorú az arcod? - kérdezte. Hiszen nem vagy beteg! Nem lehet ez
más, csak a szív szomorúsága!"
A kérdés nyugtalansággal töltötte el Nehémiást. Vajon nem
lesz-e mérges a király, ha meghallja, hogy mialatt udvarnoka neki szolgál,
gondolatai messze - lesújtott népénél - járnak? Nem játszotta-e el életét ezzel
a sértéssel? Vajon felborítja-e ez dédelgetett tervét - Jeruzsálem erőssége
helyreállítását? "Ekkor én nagyon megijedtem" - írja. Remegő ajakkal
és könnyes szemmel árulta el, hogy miért szomorú. "Örökké éljen a király!
- válaszolta. Hogyne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol őseim
sírja van, rommá lett, és kapuit tűz emésztette meg!"
Amikor a király meghallotta, milyen állapotban van
Jeruzsálem, előítélet nélkül részvétet érzett. A következő kérdés megadta
Nehémiásnak a régóta várt lehetőséget: "Mit kívánsz tehát?" Isten
embere nem mert válaszolni addig, amíg nem kért eligazítást attól, aki
Artaxerxes felett áll. Szent megbízatást kellett teljesítenie, amelyhez
segítséget a királytól várt. Tudta, hogy sok múlik azon, hogy hogyan tárja az
ügyet a király elé, hogy megkapja jóváhagyását és támogatását. "Én pedig
imádkoztam a menny Istenéhez" - mondta. Nehémiás ebben a rövid imában a
királyok Királyához emelkedett, és megnyerte a maga ügyének azt a hatalmat,
amely úgy tudja alakítani az emberek szívét, mint a folyók vize a medrüket.
A szükség idején mondott nehémiási ima menedék, amit a hívő
ember igénybe vehet olyan helyzetekben, amikor más formájú imára nincs
lehetőség A kavargó élet nehézségeivel küzdők és már-már csatát vesztők a
kuszaságok útvesztőjében felküldhetnek egy-egy fohászt mennyei eligazításért. A
tenger és a szárazföld utasa nagy veszélyben így bízhatja rá magát a Menny
oltalmára. A hirtelen nehézségben vagy veszélyben a szív segítségért kiálthat
hozzá, aki megígérte, hogy hűséges, hívő gyermekei segítségére siet bármikor
hívják. Minden helyzetben és körülményben a fájdalomtól és gondtól lesújtott
vagy heves kísértéstől megtámadott lélek biztonságot, támaszt és segítséget
találhat a szövetségét megtartó Isten kimeríthetetlen szeretetében és erejében.
Mai Bibliai szakasz: Dániel
10
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ebben a fejezetben
arról olvasunk, hogy Dániel látomást kap Isten dicsőségéről, akár csak Ezékiel
(Ez 1). A Biblia történeteiben Isten dicsősége mindig akkor jelenik meg, amikor
valami nagyon fontos üzenetet készül közölni. A 11-12. fejezetben Isten az ő
népét érintő, fontos tényeket nyilatkoztat ki szolgájának. A világegyetem
Királyának hatalmas jelenléte túl fenséges jelenség a halandóknak, nem képesek
elviselni. Dániel társai rémülten elmenekültek anélkül, hogy látták volna, mi
történik (7. vers). Dániel, aki megpillantotta Isten dicsőségét, ájultan esett
össze. Csak akkor állt lábra, amikor a mennyei küldött megerősítette őt (8-9.
vers).
Dániel három teljes
hétig böjtölt (2:12), majd utána fogadta Isten küldöttét, Gábrielt, aki közölte
vele, hogy alázatos lélekkel elmondott imái már azok kezdetétől fogva
meghallgattattak. Milyen csodálatos tudnunk, hogy imáinkat már akkor
meghallgatja Atyánk, amikor a szavak megszületnek ajkunkon! Ezen a világon nem
tudhatjuk meg, milyen hatalmas erők mozdultak meg imáink hatására azok
érdekében, akikért közbenjártunk!
Gábriel világossá
teszi, hogy Dániel imájának kezdetétől fogva munkálkodott Perzsia fejedelmének
szívében, de ez alatt a 21 nap alatt ő olyan erősen ellene állt, hogy Mihály, „egyike az előkelő fejedelmeknek” [vagy
az angol Clear Word fordítás szerint „a mennyei seregek Fejedelme” – 13. vers],
nevezetesen maga Krisztus kellett, hogy eljöjjön, és meggyőzze őt.
Az
igeversben a „Perzsia fejedelme” és a „mennyei seregek Fejedelme” kifejezéseket
ellentétes értelemben találjuk, ami arra enged következtetni, hogy a földi
hatalmak oldalvonalán kívül lelki jellegű küzdelem dúlt. Círus kezében olyan
döntés volt, ami hatással lett volna Isten népére is, talán ott tartotta volna
őket Babilonban, vagy megtiltotta volna nekik a templom és Jeruzsálem falainak
újjáépítését. „Gábriel három héten át tusakodott a sötétség hatalmaival, hogy
meghiúsítsa azok munkáját, akik Círuszt befolyásolni akarták. A menny megtett
Isten népe érdekében mindent, amit tudott, és végül győzött. Az ellenség erőit
féken tartotta Círusz egész idejében és fiának, Cambysesnek mintegy hét és fél
évig tartó uralkodása alatt.” (E. G. White: Próféták
és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó. 355. oldal.)
Gábriel
azt is elmondta, hogy amikor a perzsa uralkodók visszautasítják majd Isten
befolyását, eljön majd Görögország fejedelme (20. vers). A gonosz erők
cselekedni fognak, Nagy Sándor, a görög-macedón seregek vezére által romlást
hoznak majd a perzsákra. Isten tiszteletben tartja azoknak az embereknek a
döntését is, akik ellenállnak az ő befolyásának. De amikor szolgái – Dánielhez
hasonlóan – alázatos lélekkel imádkoznak, az egész menny összefog azok
érdekében, akik szeretik Őt.
Drága Urunk!
Ezekben a döntő jelentőségű napokban, amikor a nemzetek
visszautasítják a te szeretetedet, kérünk, segíts hűségesnek maradni a te
kinyilatkoztatott Igédhez! Töltsd ki Szentlelkedet erre a nélkülöző világra, és
kezdd velünk, egyénileg! Alázatos szívvel kérünk erre. Ámen.
Koot van Wyk
120. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 51-52. fejezeteihez (november
12-18.).
Milyen csodálatosak e
fejezetek, amelyek a rendelkezésünkre állnak, hogy segítsenek megérteni a
megújulás és reformáció alapelveit!
Ezsdrás reményt és
bátorítást hozott azoknak, akik súlyos terhet cipeltek a prédikálásban vagy a
szolgálatban. A Babilonból Jeruzsálembe vezető, veszéles útján, emberi erők
védelme nélkül, Ezsdrás csapata abból merítette az erőt, és az által növekedett
a hitben, hogy imára és dicsőítésre fordította ideje egy kijelölt részét. Ez
által megerősödve készen álltak arra, hogy pozitív befolyást gyakoroljanak azok
körében, akik lelkileg nemtörődömmé váltak Jeruzsálemben.
Ezsdrás elborzadva
fedezte fel a zsidók sokaságát, akik elszakadtak az Istenhez és az Ő
törvényéhez való hűségtől, különösképpen a hitetlenekkel való házasság
területén. Tapintattal és könyörületesen hívta fel népe figyelmét a Szentírás
tanulmányozására és a hűséges Istenükhöz való, teljes visszatérésre.
Nehémiás számára Isten
a buzgó imákra válaszul tárta fel a célját. Nehémiás azonban a Jeruzsálembe
tartó missziós útjára nem csak imával felszerelkezve indult el.
Szisztematikusan eltervezte, hogy mire lesz szüksége ahhoz, hogy Jeruzsálem
falainak újjáépítésével egyetemben a város lakóinak hitét is helyreállítsa.
Isten ma is hívja népét
megújulásra és reformációra, ezzel készítve fel bennünket a végső, nagy
konfliktusra, amely hamarosan kirobban ezen a nagyészt közömbös bolygón. Ehhez
a reformációhoz ismét szükség lesz hitre, imára és következetes tervezésre,
amely az Ő népe szívében a kegyelem mennyei királyságának felépítését
eredményezi.
Cindy Tutsch
nyugalmazott
igazgatóhelyettes
Ellen G. White Intézet
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése