Higgyetek az Ő prófétáinak - október 11 - SZERDA - Ezékiel 21

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 45. fejezet 820. nap

Círusz írásos rendeletben tette közzé "egész birodalmában", hogy gondoskodni kíván a zsidók hazatéréséről és templomuk újjáépítéséről. "A föld minden országát nekem adta az Úr, a menny Istene. Ő bízott meg engem azzal, hogy felépíttessem templomát a Júdában levő Jeruzsálemben. ...és építse fel Izráel Istenének, az Úrnak a házát! Ő az Isten Jeruzsálemben. Aki csak megmaradt bárhol, ahol jövevényként él, azt segítsék annak a helynek a polgárai ezüsttel, arannyal, különféle javakkal és állatokkal, meg önkéntes ajándékokkal az Isten jeruzsálemi háza számára" (Ezsd 1:1-4).

"Építsék fel azt a templomot, legyen olyan hely, ahol áldozatokat mutatnak be! - parancsolta tovább a templom épületére vonatkozóan. Maradjanak meg régi alapjai, legyen a magassága hatvan könyök, szélessége is hatvan könyök! Három sor legyen kőtömbökből, és egy sor fából. A költségeket a király palotájából fedezzék. Sőt Isten házának az arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nabukodonozor hozott el a jeruzsálemi templomból, és vitt Babilonba, vigyék vissza, hadd kerüljenek újra a helyükre..." (Ezsd 6:3-5).

E rendelet híre eljutott a király birodalmának legtávolabbi tartományaiba is, és nagy örvendezést keltett a szétszórt nép között. Dánielhez hasonlóan sokan tanulmányozták a próféciákat, és kérték Istent, hogy - ígéretéhez híven - lépjen közbe Sion érdekében. Most imájuk meghallgatásra talált, és őszinte örömmel énekelhették:

"Mikor jóra fordította Sion sorsát az Úr,

olyanok voltunk, mint az álmodók.

Akkor megtelt a szánk nevetéssel,

és örömkiáltás volt nyelvünkön.

Ezt mondták akkor a népek:

Hatalmas dolgot tett ezekkel az Úr!

Hatalmas dolgot tett velünk az Úr,

ezért örvendezünk" (Zsolt 126:1-3).

"...Júda és Benjámin családfői, meg a papok és a léviták. Mindnyájuk lelkét arra indította az Isten" - ez volt az a hűséges maradék, szám szerint mintegy ötvenezren a számkivetésük földjén élő zsidók közül, akik úgy döntöttek: kihasználják a csodálatos lehetőséget - "...menjenek el, és építsék fel az Úr házát Jeruzsálemben." Barátaik nem engedték el őket üres kézzel. "Egész környezetük segítette őket ezüsttárgyakkal, arannyal, különféle javakkal, állatokkal és kincsekkel..." Ezekhez és sok más önkéntes ajándékhoz kapták még "az Úr házának az edényeit, amelyeket Nabukodonozor vitt el Jeruzsálemből... Előhozatta ezeket Círus perzsa király, Mitredát kincstárnok felügyeletével... ötezernégyszáz" edényt szám szerint, hogy használják a templomban, amelyet újra felépítenek (Ezsd 1:5-11).

Mai Bibliai szakasz: Ezékiel 21

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ez%C3%A9kiel+21&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ez%C3%A9kiel+21&version=NT-HU

Jeruzsálemre és a szent helyre kiszabadott az ítélet. És nem lesz menekvés sem az igaznak, sem a hamisnak. Mind elvesznek. A kardot már kihúzták a hüvelyéből és nem is kerül vissza addig, amíg vissza nem térnek a folyók közötti földre, ahol az ősapjuk, Ábrahám született.

Ezékiel elkezd nyögni az utcákon, és az emberek megkérdezik: „Miért?” Ekkor elmagyarázza, hogy minden szív el fog olvadni, minden térd elerőtlenedik és olyan lágy lesz, mint a víz, mikor eljön az a nap. A kard éles és minden irányba lecsap. Nincs menekvés. Jelek és jövendölések talán biztonságba ringatják majd a népet, de ezek a jelek és jövendölések hamisak. Te vagy az Jeruzsálem, akit Babilon meg fog támadni, nem pedig az ammonitákat.

„De a korona” – kiált fel a tömeg. „A korona biztosan meg fog védeni, nem ezt ígérte Jehova, hogy Dávid fia fogja Izraelt uralni örökké?” Gondoljátok, hogy a fejedelmek majd megmenekülnek a kardtól? A jogar csak egy pálca, amit a kard kettéhasít. A korona el lesz mozdítva, és nem fog uralkodni újra, míg az Egyetlen, akit igazán illet, meg nem érkezik.

Igen, a korona örökké fog létezni, de csak Dávid igaz fiának, a tökéletesnek fején, akit nagyon rosszul mutattak be azok, akik akadályozták Isten üzenetének terjedését.  Ne bízz a fejedelmekben, cserben fognak hagyni, de bízz a Messiásban, az tökéletes fiúban! Egyedül Ő, csak Ő tud megmenteni. „Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia!” (Mt 9:27).

Ross Cole

Egyetemi adjunktus
Avondale College, Ausztrália

115. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 45. fejezetéhez (október 8-14.).

Sok minden van, amit ebből a fejezetből tanulhatunk, de egy dolog különösen szembeötlő volt számomra: Isten bárkit képes használni az Ő céljai érdekében, feltéve, hogy megengedjük, hogy használjon minket. A fejezet nagy része Nagy Círuszra összpontosít, aki egy pogány perzsa király volt. Isten mégis őt választotta. (Olvasd el Ésaiás 44:28-at és 45:13-at.)

Úgy vélem, fontos, hogy ezt észrevegyük, mert néha napjainkban a keresztények úgy érzik, hogy őket nem tudja Isten használni. Túlságosan piszkosak és szennyesek. Ezek a gondolatok még el is taszítják őket Istentől, mert bizonytalanok afelől, hogy képesek Őt követni, és az Ő akaratát az életükben. Ez valójában igaz is, hogy a saját erőnkből képtelenek vagyunk olyanná válni, mint Jézus, és tökéletesen szolgálni őt. „Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.”

Mindazonáltal hálásnak kell legyünk az Úrnak, hogy nem kell saját érdemünkből próbálkoznunk, mert az Úr a mi erőnk és pajzsunk. Círusz király elolvasta a róla szóló szöveget, amely még a születése előtt íródott, „szíve mélyen megindult, és elhatározta, teljesíti Isten által kijelölt küldetését.” Hasonlóképpen, mi mindannyian az Isten munkájára hívattunk el.

„Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.”

Margaret Muthee

a Northwest University hallgatója

Dicsőítés Temploma, Hetednapi Adventista Egyház

Lakeland, WA USA

Fordította: Gősi Csaba