2017. június 21., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 21 - SZERDA - Ézsaiás 32

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 27. fejezet 709. nap

Ha Akház és a birodalom főemberei a magasságos Isten hű szolgái lettek volna, nem kellett volna az ellenük kötött erőszakolt szövetségtől félniük. Sorozatos vétkezésük azonban elvette erejüket. A megbántott Isten büntető ítéletétől való leírhatatlan félelem fogta el a királyt, és "reszketni kezdett a szíve és népének a szíve, ahogyan az erdő fái reszketnek a szélben" (Ézsa 7:2). E válságos helyzetben az Úr megparancsolta Ézsaiásnak, hogy menjen el a reszkető királyhoz, és mondja neki: "Légy óvatos, maradj nyugton! Ne félj, ne lágyuljon meg a szíved... Mivel azt a gonosz tervet szőtte ellened az arámi Recín az efraimi Remaljá fiával együtt, hogy vonuljunk föl Júda ellen, törjünk rá, kapcsoljuk magunkhoz... azért azt mondja az én Uram, az Úr: Nem sikerül, nem úgy lesz... ha nem hisztek, nem maradtok meg!" (Ézsa 7:4-9)

Júda országának javára lett volna, ha Akház mennyből küldött üzenetként fogadja ezt. De mivel úgy döntött, hogy emberi erőre támaszkodik, ezért pogányoktól kért segítséget. Kétségbeesésében ezt üzente Tiglát-Pilésernek, Asszíria királyának: "Szolgád és fiad vagyok! Vonulj fel, és szabadíts meg Arám királyának a markából, meg Izráel királyának a markából, akik rám támadtak" (2Kir 16:7). A kéréssel együtt gazdag ajándékot küldött a királyi kincstárból és a templom tárházából.

A kért segítséget elküldték, és Akház király egy időre megnyugodott. De micsoda árat kellett ezért Júdának fizetnie! A felajánlott sarc felkeltette Asszíria kapzsiságát, és ez az alattomos nép nemsokára megszállással és kifosztással fenyegette Júdát. Akház és szerencsétlen alattvalói nagyon féltek attól, hogy mindenestől a kegyetlen asszírok kezébe esnek.

"...megalázta Júdát az Úr", mert minduntalan vétkezett. A fenyítés idejében a megtérés helyett "...továbbra is hűtlen volt az Úrhoz... Damaszkusz isteneinek áldozott... Mivel Arám királyait megsegítik isteneik - mondta - ezért nekik áldozom, és engem is megsegítenek" (2Krón 28:19, 22-23).

A hitehagyó király, aki uralkodásának végéhez közeledett, bezáratta a templom kapuit. A szent szolgálatok megszakadtak. Nem égették többé a lámpákat az oltár előtt. Nem mutattak be többé bűnért való áldozatokat. Nem szállt fel jóillat a reggeli és az esti áldozat idején. A város hitetlen lakói Isten házának udvarait elhagyva és kapuit bezárva, vakmerően oltárokat állítottak fel a pogány istenségek tiszteletére Jeruzsálem utcasarkain mindenütt. A pogányság látszólag diadalmaskodott; a sötétség hatalmai már-már győztek.
Éltek azonban Júdában olyanok, akik hűségesek maradtak Jahvéhoz. Nem lehetett rávenni őket a bálványimádásra. Rendületlenül ellenálltak a csábításnak. Rájuk tekintettek reménykedve Ézsaiás, Mikeás és társaik, amikor felmérték az Akház utolsó éveiben véghezvitt pusztítást. Templomuk zárva volt, de a hűségeseket Ézsaiás megnyugtatta: "...velünk az Isten! ...a Seregek Urát tartsátok szentnek, őt féljétek, tőle rettegjetek, akkor ő is megszentel." (Ézsa 8:10, 13-14).

Mai Bibliai szakasz: Ézsaiás 32

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Ézsaiás ezt a fejezetet a Jézus Krisztusról szóló messiási leírással kezdi, aki igazságosan fog uralkodni. Krisztus azt mondta, hogy a hűségesek olyanok lesznek, mint a királyok, így Ézsaiás olyanokként látja őket Krisztus második eljövetele után, mint akik „törvényesen fognak vezetni” (1. vers). A szír fordítás úgy írja, „mint bírák a törvényszéken, úgy fognak uralkodni”. Pál azt írja, hogy az igazak fognak a világ, sőt az angyalok felett is ítélkezni (lásd 1Kor 6:2-3).

Abban a csodálatos időben, az advent után a vakok látni, a süketek hallani fognak (3. vers), csakúgy, mint a meggondolatlanok értelmesen gondolkodni és a dadogók folyékonyan beszélni. Ézsaiás a tökéletesség teljességét látta. Az idők végén nagy változás fog beállni. A bolondot nem nevezik többé nemesnek, sem a gazembert tisztességesnek (5. vers). A 6. és 7. versben a megtéretlen bolondot olyasvalakihez hasonlítja, aki istentelenséget cselekszik, aki tévelygést hirdet az Úrról, aki csak bolondságot beszél, aki szívében álnokságot forral, és aki hazug beszédével megront másokat. Az igaz azonban nemes dolgokat tervez, és kitart ezek mellett (8. vers).

Az egyház laodiceai állapotának végén felhívást kap a Jézus példázatában szereplő tíz szűz, hogy ébredjenek fel: Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam, és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem!” Meg kell hallaniuk az Ő hangját (9b vers). Ézsaiás még egyszer megismétli ezt (9c vers). Ezután, a 11-14. versekben Ézsaiás kifejti ezt a szituációt. A maradék arra kap ekkor felszólítást, hogy hagyják el a városokat: „Menjetek ki belőle, én népem, (...) hogy a rámért csapások ne érjenek titeket!” (Jel 18:4 – új prot. ford.) Aztán a 15. versben Ézsaiás a Lélek kiáradásáról beszél, amikor a puszta virágzó kertté fog változni.

Jóel 2:28-ban így olvassuk: „kiöntöm majd Lelkemet minden emberre” és mindaz, aki az Úr nevét hívja segítségül, megmenekül. Ez lesz az utolsó felhívás. A maradék nép számban egyre inkább növekszik. Ami a laodiceai időben elveszett, ekkor mind kárpótlásra kerül, méghozzá óriási többlettel (16a vers). Ézsaiás most ér vissza oda, ahonnan az 1. versben kezdte: „az igazság műve békesség lesz” (17a vers); „igazságosan fog uralkodni a király” (1. vers – új prot. ford.). Ézsaiás egy „békés hajlékot” látott, ami Sion és az új Jeruzsálem. A hűségesek „biztonságos lakóhelyeken, gondtalan nyugalomban” fognak lakozni (18. vers – új prot. ford.).

A 19. versben Ézsaiás ahhoz tér vissza, hogy a városok hogyan lettek elhagyatottak, és hogyan pusztultak le, miután a maradék a „menjetek ki belőle, én népem” hívásnak eleget tett, mivel ezután csapások érték a földet. János a Jelenésekben tálentum nagyságú jégesőről és teljesen lerombolt városokról beszél (Jel 16:21). Ezzel szemben az igazak az állatokkal együtt a Mennyben lesznek, az állatok pedig szabadon fognak járni, mivel nem lesz többé háború, sem tolvajok (20. vers).

Drága Istenünk! Lelki biztonságban szeretnénk élni, és növekedni a te kegyelmedben. Amikor pedig a Lélek utolsó esője kitöltetik, a Lélekben szeretnénk maradni, és nem elhagyni őt. Ámen.

Koot van Wyk

99. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 27. és 28. fejezeteihez (június 18-24.).

Egyszer hallottam egy élénken növekvő gyülekezet lelkészét, amint azt mondja: „Minden a vezetésen áll vagy bukik.” Ellen White Akházról szóló fejezetének kezdő bekezdéseiben ennek a fontosságát hangsúlyozza. „Sok embert, akik korábban ellenálltak a bálványimádó szokások rontásának, most rávettek a pogány istenségek imádására.”

Habár az új király maga nem alkalmazott erőszakot, hogy az emberek bálványimádással foglalatoskodjanak, kétségtelen azonban a rájuk tett hatása. A vezetők hallgatólagosan bennfoglalt engedélyt adnak arra, hogy korábban tarthatatlan cselekedeteket kövessenek el az alattvalók. A vezetők a következetlen filozófiai vagy etikai tanításokat is igazolhatják.

Amikor először elkezdtem dolgozni a lelkészi szolgálatban, egy olyan gyülekezetben indítottam el egy ifjúsági csoportot, ahol korábban nem volt ilyen. Néhány önkéntes segített beindítani a szárnyait bontogató szolgálatot, és a legelső napokban azt vártam el tőlük, hogy ne úgy kommunikáljanak a gyerekekkel, mint - ők, a felnőttek - egymással. A fejemben ez a sikeres szolgálat kulcsa volt. Sajnos azonban nem közöltem velük ezt az elvárásomat. És ami még rosszabb, én magam sem adtam erre jó példát.

Ahogy a csoport fejlődött, abban a frusztráló helyzetben találtam magamat, hogy az önkéntesek képtelenek voltak igazán kapcsolatot teremteni a gyerekekkel. Egy nálam mindössze néhány évvel fiatalabb tag kellett a csapatból, hogy felnyissa a szememet. Az igazság az, hogy elbuktam vezetőként. Minden a vezetésen áll vagy bukik – és amikor a vezetés elbukik, az igazságnak (Ézsaiás) szólnia kell a hatalomhoz (Akház).

Kris Loewen
segédlelkész
Walla Walla University Church
 Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése