2017. május 27., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - május 27 - SZOMBAT - Ézsaiás 7

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 22. fejezet 684. nap

Isten végtelenül türelmes. Elcsodálkozunk ezen a hosszútűrésen, ha arra gondolunk, hogy állandóan megsértjük szent parancsolatait. A mindenható Isten fékezi saját magát, de kétségkívül meg fogja büntetni a gonoszokat, akik oly vakmerően dacolnak a Tízparancsolat jogos követelményeivel.

Isten próbaidőt ad az embernek; de Isten türelmének határa van és büntetése elkerülhetetlen. Az Úr hosszú ideig elnéző az emberekkel és a városokkal. Irgalmában figyelmezteti, hogy a menny haragjától megmentse őket. De eljön az idő, amikor már nem hallgatja meg az irgalomért könyörgőket, és elpusztítja az igazság világosságát állandóan visszautasító lázadókat, mert könyörületes velük és azokkal is, akiket befolyásolnának példájukkal.

Közel van az idő, amikor olyan gyötrelem lesz a világon, amelyet emberi balzsam nem tud gyógyítani. Isten visszavonja Lelkét. Tengeren és szárazon egyik katasztrófa a másikat éri nagy gyorsasággal. Mily gyakran hallunk emberéletben és anyagiakban nagy áldozattal járó földrengésekről és tornádókról, a tűz és víz pusztításairól! Ezek az elemi csapások látszólag a természet megzavart, rendellenes erőinek szeszélyes kitörései, amelyeket az ember nem tud befolyásolni. Belőlük azonban Isten szándékát olvashatjuk ki. Ezek is oly eszközök, amelyekkel rá akarja ébreszteni az embert a veszélyre.

Isten szolgáit a nagy városokban ne csüggessze el a gonoszság, jogtalanság, istentelenség, amellyel szembe kell nézniük, miközben a megváltás örömhírét igyekeznek hirdetni. Az Úr ezeket a munkásokat ugyanazzal az üzenettel bátorítja, mint amelyet Pál apostolnak adott az elvetemült Korinthusban: "Ne félj, hanem szólj és ne hallgass: mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked, mert sok népem van ebben a városban" (ApCsel 18:9-10). A lelkek megmentésén fáradozók ne felejtsék el, hogy jóllehet sokan nem fogadják meg Isten Igéje tanácsait, de nem az egész világ fordul el a menny világosságától és igazságától; nem mindenki fordít hátat, amikor a türelmes, elnéző Megváltó hívja. Minden városban, ha bűnnel és erőszakossággal van is tele, sok olyan ember van, akik megfelelő tanítással Krisztus követőivé válhatnak. Ezreket lehet így a megmentő igazsággal elérni, és Krisztusnak mint személyes Megváltójuknak elfogadására késztetni.

"Lelkem drága Jézusa,
Hozzád hajt a félelem,
Míg tombol a vad tusa
S nő a vész a tengeren.
Rejts el, rejts el, itt ne hagyj,
Míg eláll a fergeteg;
Biztonságos révet adj,
S majd fogadd el lelkemet!"
(Wesley Charles, 1740).

Mai Bibliai szakasz: Ézsaiás 7

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Júda királya, Akház inkább szövetséget kötött Asszíriával, mint hogy bízott volna abban, hogy Isten megoltalmazza az országát. Mivel ellenezték, hogy Asszíria megvesse lábát Júdában, Izrael királya és Szíria királya egyesítették erőiket (1. vers), és háborút indítottak Akház ellen, és azt tervezték, hogy saját jelöltjüket állítsák királynak Júdában (6. vers). Júda népe remegett a félelemtől, akárcsak az erdő fái reszketnek az erős szélben (2. vers).

Ézsiás ezt az üzenetet vitte a rettegő népnek: „Ne félj, ne lágyuljon meg a szíved!” (4. vers). Habár az üzenet szabadulást hirdetett Szíria és Izrael királyaitól (7-9. vers), a fejezet mégis annak leírásával zárul, hogy a jövőben még bajt fognak okozni az asszírok (17-25. vers).

Megdöbbenünk azon, mennyire nem volt hite Akház királynak. Ézsaiás megfeddi hitetlenségéért (9. vers), és arra szólítja fel, kérjen jelt Istentől (11. vers). Akház azonban így gondolkodott magában: „Semmiképpen! Már eldöntöttem, mit teszek!”

Vajon mi mennyire különbözünk Akháztól? Megtanultunk már teljes szívvel bízni az Úrban (Péld 3:5)? Jeruzsálem népéhez hasonlóan a mi életünkben is vannak olyan dolgok, amik miatt reszketünk a félelemtől? Talán a nyomorúság ideje? Az üldöztetés? Családi gondok, egészségügyi vagy anyagi jellegű problémák? Vajon a tragédia és veszteség idején nem adja Isten jelét az Ő szeretetének? Nem látunk semmi okot a reményre?

De igen! Halleluja! Az eljövendő Messiásba vetett teljes bizalommal szól Ézsaiás: „Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek” (14. vers). Velünk az Isten! Jézus a menny legcsodálatosabb jele! Ő ígérte nekünk: „ímé én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Mt 28:20). „E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: és meggyőztem a világot” (Jn 16:33). „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek… ismét eljövök” (Jn 14:1-3).

„Az előttünk levő küzdelemben újabb, nem sejtett akadályokra számíthatunk; azonban akár a múltra, akár pedig az eljövendőre tekintünk, bátran mondhatjuk: »Mindeddig megsegített minket az Úr!« - »És életeden át tartson erőd!« (5Móz 33:25). A ránk várakozó megpróbáltatások nem fogják erőnket felülmúlni. Dolgozzunk ott, ahol alkalom kínálkozik, abban a biztos tudatban, hogy a megpróbáltatások arányában kapunk erőt.” (Ellen G. White: Jézushoz vezető út. Budapest, 1999, Advent Kiadó. 95. oldal.)
Bizony, jövel Uram, Jézus!

Lloyd és Sheila Schomburg

95. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 22. fejezetéhez (május 21-27.).

Jónás és a nagy hal régi ismerős története nem csak gyerekek számára szolgál csodálatos történetként, hanem figyelmeztető történetként is azok számára, akik az utolsó időkben élnek. Isten a küszöbönálló katasztrófáról figyelmeztetést adott Ninive számára, de kegyelmes lehetőséget is biztosított a bűnbánat, megbocsátás és ítélet alóli felfüggesztés számára.

Ellen White szemléletesen összehasonlítja Ninive állapotát, csak úgy mint a hajdani Izraelét, a mostani generációnkbeli világ állapotával, figyelmeztetésül a hamarosan bekövetkező pusztításra. Ebben az esetben azonban nem lehet az ítéletet felfüggeszteni, hiszen a pusztítás közvetlenül megelőzi a végidőt, ahogyan ismerjük azt. Ugyanakkor, ahogyan a szerető és bölcs Urunk kiterjesztette könyörületességét Ninive lakosai számára, gondoskodott hűséges népéről is, akik az egész világ elpusztulását látni fogják. Gondoskodni fog minden egyes bűnbánó lélekről, amelyik benne bízik, befedvén őket igazsággal és védelemmel az elképzelhetetlen káosszal és végső romlással szemben. Akár túléli majd valaki a népéből a gonosz végső támadását, akár elalszik Krisztusban, amíg visszatér, végül nem fog különbséget jelenteni. Mert mindkét hűséges csoport számára örök életet ígért Isten, Ő vele és újra egyesítve a szeretteinkkel, elképzelhetetlen csodákkal és a bűn lezárásával a világegyetemben.

Eileen Van Tassel
Gyülekezeti vén és gyásztanácsadó, Riverside hetednapi adventista gyülekezet
Washougal, WA USA
 Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése