2017. május 11., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - május 11 - CSÜTÖRTÖK - Prédikátor 11

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 20. fejezet 668. nap

"Amikor Naamán meglátta, hogy fut utána, leugrott a kocsijáról, elébe ment, és ezt kérdezte: Jól vagytok? Az így felelt: Jól." Ekkor Géházi előre megfontoltan hazudott. "De uram ezt az üzenetet küldi: Éppen most érkezett hozzám két prófétatanítvány az Efraim hegyvidékéről. Adj nekik egy talentum ezüstöt és két rend ruhát. Naamán ezt mondta: Kérlek, fogadj el két talentumot! Így unszolta őt. Majd bekötött két talentum ezüstöt két zacskóba, és két rend ruhával együtt" szolgákat bízott meg, hogy vigyék a kincset.

Amikor Géházi Elizeus otthonához közeledett, elbocsátotta a szolgákat, majd pedig elrejtette az ezüstöt és a ruhákat. Ezután "...bement, és ura elé állt", és hogy elkerülje a dorgálást, újból hazudott. A próféta érdeklődésére: "Honnan jössz, Géhazi?" ezt válaszolta: "Nem járt a te szolgád sehol sem."

Ezután jött a szigorú ítélet, jelezve, hogy Elizeus mindent tud. "Nem igaz! Az én szívem ott járt, amikor az az ember leszállt a kocsiról, és eléd ment - mondta -. Hát annak az ideje van most, hogy ezüstöt szerezz, és ruhákat, olajfákat és szőlőket, juhokat és marhákat, szolgákat és szolgálókat végy? Ragadjon rád és ivadékodra Naamán bélpoklossága örökre!" A vétkes férfit gyorsan utolérte a büntetés. Géházi "poklosan ment ki előle, mint a hó.".

Mai Bibliai szakasz: Prédikátor 11

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Salamon, a Prédikátor könyvének szerzője miután annyi örömön és bánaton ment keresztül, idős korában megkérdezi: mi jót kapunk az élettől? Ugyanazt tükrözi az ő élete is, amit a többi emberé is, akik kétségbeesetten keresik a magyarázatokat, próbálják megérteni a valóságot.

 A 11. fejezetben az 5. versen van a hangsúly, ahol azt olvassuk, hogy „azonképpen nem tudod az Istennek dolgát, aki mindeneket cselekszik.” A hatodik versben Salamon ezt mondja: „mert nem tudod, melyik jobb, ez-é vagy amaz, vagy ha mind a kettő jó lesz egyszersmind.” A 8. versben hozzáteszi: „Mert ha sok esztendeig él is az ember, mindazokban örvendezzen; és megemlékezzék a setétségnek napjairól, mert az sok lesz. Valami eljövendő, mind hiábavalóság.”

Az angol fordításban a 12. fejezet első két verse is még a 11. fejezethez tartozik. Ezért tárgyaljuk a jelen olvasmányban ezt a két igeverset is. A 12. fejezet első versében Salamon felszólít minden fiatalt, hogy legyenek boldogok, és örüljenek a szívükben, amíg fiatalok. Ha a szívüket követik az nem baj önmagában, de mindvégig tudatában kell lenniük, hogy bármit is tesznek, végül Isten fogja megítélni őket.

Az üzenet a mai nap számára, hogy használjuk az Istentől kapott ajándékokat. Kamatoztassuk őket amennyire lehet, szolgáljunk velük és osszuk meg másokkal. Emberi hiba, hogy mindig csak azt az eredményt várjuk, amire vágyunk. Isten felhívja erre a figyelmünket: „Miképpen hogy nem tudod, melyik a szélnek útja, és miképpen vannak a csontok a terhes asszony méhében; azonképpen nem tudod az Istennek dolgát, aki mindeneket cselekszik.”

Isten arra kér minket, alázzuk meg magunkat az Ő hatalmának műve láttán. Ne nézzük a bajokat és a látszólagos akadályokat, miközben lehetőségünk van arra, hogy az Ő munkáját végezzük. Úgy kell a problémákra tekinteni, mint lehetőségekre, melyekkel a hitünket tudjuk erősíteni.

Végezetül Salamon a fiatalokhoz intézi szavait: „Vesd el a haragot a te szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.” Az egyetlen mód, hogy felülkerekedjünk a haragunkon, ha átadjuk az életünket Jézusnak. Ha a kereszten függő Jézusra gondolunk, akkor az a szeretet minket is betölt, így szerethetjük azokat, akik bántanak minket.

Tudnunk kell, hogy Isten keze irányít mindent. Ezért hittel járjunk és ne kérdőjelezzük meg Isten bölcsességét és jóságát. Az Ő karjában biztonságra lelhetünk.

„Szerető Istenünk, segíts, hogy hitben járhassunk, és mindent megtegyünk, amit megtehetünk, miközben bízunk a szeretetedben és erődben! Ámen.”

Luis Martínez
a Paraguayi Gyülekezetek Uniójának titkára
Dél-amerikai Divízió

93. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 20. fejezetéhez (április május 7-13.).

Csak úgy mint Naámán esetében, az életemben volt olyan szakasz, amikor nem voltam hívő, sőt, méltóságomon aluliként gondoltam rá. De jelen volt egy „kislány” az életemben, aki, miközben súlyosan kínzott a lelki bélpoklosság, a világegyetem Istenéhez vezetett minket. Reménytelennek éreztem magamat, és kétségbeesetten kutattam Isten után. Ugyanakkor, csak úgy, mint Naámán, én is büszkén közeledtem Istenhez, és azt vártam tőle, hogy úgy állítson szolgálatba, ahogyan én akarom. Eleinte megdöbbentem és visszahőköltem Isten hitre és alázatosságra történő hívásától.

Arra jöttem rá, hogy Isten orvossága a lelki bélpoklosságomra ugyanaz, mint a Naámáné: Isten kegyelme szerint cselekedni a hitben és meggyógyulni. Bár nem volt olyan tűzijáték, mint amit először vártam, Isten ajándéka szeretet és remény szikráját élesztette fel bennem. Az örömtől elragadtatva vissza akartam adni Istennek valamennyit az új életből, amiben részesített. Ugyanakkor, kényelmetlennek érezvén Isten bámulatos szeretetét, csorbítottam ajándéka értékén azzal, hogy ragaszkodtam hozzá, hogy jócselekedetekkel megfizessem az árát.

Isten ítélete Géházi önző cselekedete felett figyelmeztetést jelent számunkra, hogy Isten ajándéka ennyi csak: ajándék. Isten soha nem akarta, hogy megpróbáljuk kiérdemelni vagy megvásárolni az ajándékát, a megváltás és kibékítés ajándékát, amelyért Jézus már megfizetett. És mégis, Géházi kapzsisága ellenére, Naámán énekelve tért vissza, Jahvét, az ő Gyógyítóját dicsőítve, Őt, aki meggyógyít, és maga a gyógyír a mi bűneinkre.

Joseph Washburn
ARISE Intern
Storyline Adventist Church
Eugene, Oregon USA
 Fordította: Gősi Csaba



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése