2017. április 27., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - április 27 - CSÜTÖRTÖK - Példabeszédek 28

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 17. fejezet 655. nap

Akik vállalkoznak fiatal munkások nevelésére, nemes szolgálatot teljesítenek. Az Úr maga támogatja fáradozásukat. A papi szolgálatra felszentelt fiatalok, akiknek kiváltságuk, hogy szoros kapcsolatba lépjenek buzgó, istenfélő munkásokkal, használják ki jól lehetőségüket. Isten megtisztelte őket azzal, hogy szolgálatára kiválasztotta és oda helyezte, ahol alkalmasságuk növekedhet. Legyenek alázatosak, hűségesek, engedelmesek és áldozatra készek. Ha alávetik magukat Isten fegyelmezésének, ha teljesítik parancsait, és szolgáit választják tanácsadókul, becsületes, emelkedett gondolkodású, állhatatos emberekké válnak, akikre Isten felelősséget bízhat.

Miközben a tiszta evangélium hangzik, Isten embereket hív el az eke mellől, vagy az üzleti életből, ahol az értelemnek elsődleges szerepe van, hogy tapasztalt emberek társaságában nevelődjenek. Ha megtanulnak eredményesen dolgozni, az igazságot is hathatósan tudják hirdetni. Az isteni gondviselés csodálatos munkája nyomán a hegyként tornyosuló nehézségek eltűnnek az útból és a tengerbe hullanak. A föld lakóinak oly sokat jelentő üzenet hangozni fog. Az emberek megértik és megtudják mi az igazság. Egyre nagyobb területet ölel fel ez a munka, s végül az egész földre eljut a figyelmeztetés. És akkor jön el a vég.

Elhívása után Elizeus évekig dolgozott Illéssel együtt. A fiatalabb szolgatárs napról napra jobban felkészült munkájára. Illés Isten eszköze volt a mérhetetlen gonoszság megszüntetésére. Erélyes "megállj"-t parancsolt a bálványimádásnak, amely Akháb és Jézabel befolyására megrontotta a nemzetet. Baál prófétáit megölték. Az egész Izráel mélyen megrendült, és sokan újra Istent imádták. Elizeusnak, mint Illés utódjának, körültekintő, türelmes tanítással kellett vezetnie a biztos úton Izráelt. Kapcsolata Illéssel, Mózes kora óta a legnagyobb prófétával, felkészítette arra a munkára, amelyet nemsokára egyedül kellett végeznie.

A közös szolgálat éveiben Illés időről időre keményen dorgálta az égbekiáltó bűnöket. Amikor a gonosz Akháb elvette Nábót szőlőjét, Illés volt az, aki megjövendölte végzetét és egész családja pusztulását. Amikor Akházia atyjának, Akhábnak halála után az élő Isten helyett Baálzebubhoz, Ekron istenéhez fordult, újra hallható volt Illés nyomatékos tiltakozásának hangja.

Mai Bibliai szakasz: Példabeszédek 28

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

„Aki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű” (23. vers). Mai kultúránkban néha nehéz elhinni ezeket a szavakat. Olyan kultúrában élünk, amely arra tanít, hogy senkik ne sértsünk meg. És ha valaki sértve érzi magát, akkor bizonyára megbántották.

Ha őszinte akarok lenni magamhoz, be kell vallanom, hogy naponta meg vagyok sértve, amikor Isten szavát tanulmányozom. Kétségtelen, hogy a Biblia telve van nagyszerű és felemelő szavakkal, ugyanakkor sokszor a szívembe is hasít, mert életem ellentétben áll Isten szavával. Felszínesen gondolkodva eltűnődhetünk, hogy miért sebezné meg valaha egyik igaz barát a másikat. Mélyebben belegondolva azonban rájövünk, hogy természettől fogva bűnösök vagyunk, és ezért természetes, hogy Isten szava újra meg újra megsebez bennünket.

Isten azonban igaz barát, aki nem hízeleg szavaival, olyan barát, aki a valós érdekeimet tartja szem előtt. Állandó vágya jellemem csiszolása, hogy az alkalmas legyen a Mennyre. Ezért örökre hálás vagyok neki.

Vegyük észre, hogy tényleg segíteni akarunk egymásnak és fejleszteni egymást. Ismerőseink gyakran kényelmetlennek érzik, hogy rámutassanak hibáinkra, de az igaz barátok megtalálják a módját, hogy bátran és szeretettel tegyék ezt.  A Példabeszédek könyve 27. fejezet 17. verse szerint: „Miképpen az egyik vassal a másikat élesítik, akképpen az ember élesíti az ő barátjának orcáját.”  Barátként az a dolgunk, hogy felkészítsük és finomítsuk egymás jellemét a Mennyre.

Drága Uram! Köszönöm, hogy rámutatsz életem helytelen dolgaira. Kérlek, segíts, hogy a családomban tapintatosan és szeretettel rámutathassak szeretteim életének hibáira és, hogy hálásan tudjam fogadni az ő figyelmeztetéseiket is! Ámen.

John Huynh
pénzügyi alapok kezelője
Hope Channel 

91. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 17. fejezetéhez (április 23-29.).

Úgy vélem, a legtöbben egyetértünk abban, hogy háztartást vezetni valószínűleg nem a leginkább magával ragadó munka a világon egy fiatalember számára! Bizonyosan nem arat akkora tetszést, mint amit egy istenfélő evangélista vagy orvos kap. A fiatal istenfélő Elizeus azonban nem törődött a környezetében élők elismerésével. Tiszta szívvel hitt abban, amit Pál évszázadokkal később így fogalmazott meg:

„Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek.” (1Kor 10:31)

Ahogyan mindannyian ismerjük a történetet, Elizeus örömmel elfogadta Isten elhívását, hogy próféta legyen, amikor eljött az ideje. Azonban Elizeus ugyanúgy örömmel (és szakértelemmel) szolgálta Istent, amikor például az apja földjét szántotta! „Kicsi dolgokban való megbízhatósága készítette fel Elizeust a nehezebb feladatok elvégzésére.” (PK 137. o.) A példa kedvéért tegyük fel azt, hogy végzős egyetemi hallgató vagyok pillanatnyilag. A közeljövőben sokkal több pénzügyi felelősség hárul majd rám. Ha azonban már most szigorú költségvetés alapján élek, és éretten osztom be a rendelkezésemre álló szűkös összeget, az segíteni fog, amikor a jövőben nagyobb felelősséggel rendelkezem.

Időnként úgy érezhetjük, hogy a kis dolgokban való helytállásunknak egyáltalán nincs következménye. Isten azonban nem így látja – sőt, a kis feladatok Isten próbaterepéül szolgálnak, hogy lássa, nagyobb dolgokkal is megbízhat-e minket. A legjobb, mosolygós arcoddal „szántod-e a földet”, amelyet Isten adott neked most? A jelentéktelennek tűnő dolgokban való hűséged is értékes, nem időpocsékolás!

Austin Menzmer, szombatiskolai tanító
Collegedale, Tennessee
 Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése