Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 9. fejezet 600. nap
Jézabel tehát kudarcot vallott Illés elleni
próbálkozásában. Ezért úgy állt bosszút, hogy halálos ítéletet mondott Jahve
minden prófétájára, aki Izráelben volt. Egy sem maradhat életben! A felbőszült
asszony Isten sok szolgájának lemészárlásával valósította meg szándékát. De nem
halt meg mindegyik. Abdiás, Akháb házának gondviselője - aki hű volt Istenhez
-, "magához vett száz prófétát", és saját élete kockáztatásával
"elrejtette őket ötvenenként egy-egy barlangba, és ellátta őket kenyérrel
és vízzel" (1Kir 18:4).
Az éhínség második éve is elmúlt. A könyörtelen ég azonban
az eső semmi jelét nem mutatta. Az aszály és éhínség országszerte tovább
pusztított. Apák és anyák nem tudtak gyermekeik szenvedésén enyhíteni. Szemük
előtt haltak meg. A hitehagyó Izráel még mindig nem volt hajlandó megalázkodni
Isten előtt. Tovább zúgolódott Illés ellen, akinek szava hozta ezt a rettenetes
büntetést. Úgy tűnt, képtelenek meglátni szenvedésükben és gyötrelmükben a
megtérésre hívást, Isten közbelépését, hogy megóvja őket a végzetes lépéstől,
amellyel túllépnék Isten bocsánatának határát.
Izráel hitehagyása félelmesebb veszedelem volt, mint az
éhínség minden borzalma. Isten meg akarta szabadítani a népet tévhitétől.
Szerette volna megértetni velük, hogy az a valaki, akinek életüket és mindent
köszönhetnek, számadásra fogja szólítani őket. Megpróbálta elvesztett hitüket
újra feléleszteni. Ezért szükségszerű volt a nagy megpróbáltatás.
"Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így
szól az én Uram, az Úr -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról és éljen.
...Hagyjatok fel vétkeitekkel, amelyeket elkövettetek, és újuljatok meg
szívetekben és lelketekben! Miért halnátok meg, Izráel háza? Hiszen nem kívánom
a halandó halálát - így szól az én Uram, az Úr -, térjetek hát meg és éljetek!"
"Térjetek meg, térjetek meg gonosz útaitokról! Miért halnátok meg, Izráel
háza?" (Ez 18:23, 31-32; 33:11).
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
123
A negyedik zarándokének
újra csak arra emlékeztet, hogy szegezzük kitartóan tekintetünket az új
Jeruzsálemre, ahogy az izraeliták is tették, amikor az ősi Jeruzsálemhez felé
tartottak. Ne csak emeljük fel a szemeinket a hegyekre, hanem fogadjuk is el az
EGYETLENT, aki mindenek felett áll, az EGYETLENT, aki a trónon ül, és az
univerzumot uralja, azt az EGYETLENT, aki minden egyes problémánkat a tenyerén
hordozza.
A Biblia a szolgálólány
példáját használja, aki gyakorlott abban, hogy az úrnője legkisebb mozdulatából
is ki tudja találni, mi lesz a következő kívánsága. Tehát mi is hozzá hasonlóan
a Mesterre szegezzük tekintetünket, fülünket az Ő szavára hangoljuk, azt
mutatván ezzel, hogy szorosan hozzá tartozunk, és megértjük, mi lehet az Ő
akarata az életünkben, és hogyan tudjuk azt leginkább megvalósítani.
Amire tekintek, amire
összpontosítok, az minőségi változást hoz életembe. Egy olyan világban, amelyik
egyre ellenségesebbé válik és megveti azokat, akik hisznek, mi csakis abban
találhatunk reményt, hogy az Egyetlenre szegezzük tekintetünket, aki mindenek
felett uralkodik, aki irgalmat és szeretetet tanúsít irántunk.
Szeretteim Jézusban, milyen döntést hoztok ma? Mire összpontosítjátok figyelmeteket?
Cindy Nash
83. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 9. fejezetéhez (február 26 -
március 4.).
Illés a hit és ima
embere volt – ezek olyan tulajdonságok, amik szeretném, ha a saját életemet
jellemeznék. Feleségként és anyaként a szívem gyakran érez félelmet azokért,
akiket szeretek, de a félelem helyett az imához akarok fordulni. A Biblia
minden ígérete azért van, hogy megragadjuk, és én saját különleges versemként
ragadtam meg a 37. zsoltár 25. versét: „Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de
nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig
kenyérkéregetővé.” Bízhatok Istenben a szeretteimmel kapcsolatban.
Illésnek nem volt
különleges pozíciója az életben, se köztiszteletben álló munkája, se hivatali
pozíciója. Nem vágyott rá, hogy Isten különleges hírhozója legyen, de bizonyos
volt afelől, hogy Isten előkészíti számára az utat és sikert teremt számára,
bármit is kér tőle, hogy cselekedjen meg. Főállású anyaként, az én „állásomra”
nem tekintenek tisztelettel vagy presztízs rangként. A napjaimat gyakran a
főzés, takarítás és mosás tölti ki – olyan tevékenységek, amelyekre a legtöbben
másokat szeretnek felbérelni, ha csak tehetik. Azonban a tiszta otthon és az
egészséges ételek áldást jelenthetnek a családom részére, csak úgy mint a
barátoknak, akik meglátogatnak. Mindig eszembe jut, amikor ételt készítek vagy
rendet rakok, hogy Jézus számára főzök és takarítok. „És valamit tesztek,
lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek.” Kol. 3:23
Susan Menzmer
McDonald Hetednapi Adventista Gyülekezet
Tennessee USA
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése