Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 2. fejezet 549. nap
Ha majd
bezárul az ég, és nem lesz eső, mert vétkeznek ellened, de azután imádkoznak
ezen a helyen, vallást tesznek nevedről, és megtérnek vétkükből, mert
megaláztad őket, te hallgasd meg őket a mennyből, és bocsásd meg szolgáidnak és
népednek, Izráelnek a vétkét, sőt tanítsd őket a jó útra, amelyen járniuk kell,
és adj esőt földedre, amelyet népednek adtál örökségül!
Ha majd
éhínség lesz az országban, vagy dögvész, aszály, rozsda, sáska vagy cserebogár
lesz, vagy ha ellenség ostromolja az ország városait, vagy bármilyen csapás és
betegség lesz, akkor minden imádságot és könyörgést, amelyet akár egy ember,
akár egész néped, Izráel mond el, és ha valaki elismeri, hogy miatta van a
csapás és fájdalom, és kiterjeszti a kezét e ház felé, te hallgasd meg
lakóhelyedről, a mennyből, bocsáss meg, és bánj mindenkivel tettei szerint,
ahogyan megismerted a szívét, hiszen egyedül te ismered az emberek szívét, hogy
féljenek téged és járjanak a te utaidon, amíg csak azon a földön élnek, amelyet
őseinknek adtál...
Ha majd
néped hadba vonul ellenségei ellen olyan úton, amelyen te küldöd, és hozzád
imádkozik e város felé fordulva, amelyet kiválasztottál, és e ház felé, amelyet
neved tiszteletére építettem, te hallgasd meg a mennyből imádságukat és könyörgésüket,
és pártold ügyüket!
Ha
vétkeznek ellened, mert nincsen ember, aki ne vétkeznék, és megharagszol rájuk,
kiszolgáltatod őket ellenségeiknek, és foglyul ejtve fogságba viszik őket
távoli vagy közeli országba, de szívből megtérnek azon a földön, ahova fogságba
vitték őket, ha megtérnek, és így könyörögnek hozzád fogságuk földjén:
Vétkeztünk, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk! Ha teljes szívükből és
teljes lelkükből megtérnek hozzád fogságuk földjén, ahol őket fogva tartják, és
imádkoznak hozzád országuk felé fordulva, amelyet őseiknek adtál, a város felé,
amelyet kiválasztottál, és a ház felé, amelyet neved tiszteletére építettem,
hallgasd meg lakóhelyedről, a mennyből imádságukat és könyörgésüket, és pártold
ügyüket! Bocsásd meg népednek, hogy vétkezett ellened!
Most
azért, Istenem, legyen nyitva szemed, és füleddel figyelj az imádságra ezen a
helyen. És most indulj el, Úristen, nyugalmad helyére, te és hatalmad ládája!
Papjaidat, Úristen, vedd körül szabadításoddal, híveid pedig örvendezzenek a
jónak! Úristen, ne fordulj el fölkentedtől: gondolj arra, hogy milyen kegyelmes
voltál szolgádhoz, Dávidhoz!" (2Krón 6:14-42)
Amikor
Salamon befejezte imáját, "tűz szállt alá az égből, és megemésztette az
égő áldozatot és a véres áldozatokat". A papok nem léphettek be a
templomba, mert "az Úr dicsősége betöltötte az Úr házát. Izráel fiai
mindnyájan látták, amikor leszállt... az Úr dicsősége a templomra, ezért
arcukkal a földet érintve letérdeltek... Imádták és magasztalták az Urat, mert
jó és örökké tart szeretete.
Azután a
király és az egész nép áldozatot mutatott be az Úrnak. ...Így avatta fel az
Isten házát a király és az egész nép" (2Krón 7:1-5). A "hámáti
úttól" "Egyiptom patakjáig" terjedő birodalom minden részéből
érkező sokaság, az "egész Izráel" hét napig örömünnepet ült. A boldog
tömeg a következő hetet a sátoros ünnep ünneplésével töltötte. Miután elmúlt az
ünneplés ideje - melyhez újra az Úrnak szentelték magukat és örvendeztek -, a
nép hazatért. "Örültek és jókedvűek voltak azért, mert jót cselekedett az
Úr Dáviddal, Salamonnal és népével, Izráellel" (2Krón 7:8, 10).
A király
minden tőle telhetőt megtéve arra buzdította a népet, hogy szentelődjön teljesen
az Úr szolgálatára, és dicsőítse meg szent nevét. Isten most újra bizonyságát
adta Izráel uralkodójának, hogy elfogadja és megáldja, mint ahogy uralkodása
kezdetén Gibeonnál tette. Éjszakai látásban megjelent az Úr, és ezt mondta:
"Meghallgattam imádságodat, és kiválasztottam magamnak ezt a helyet az
áldozat házául. Ha majd bezárom az eget, és nem lesz eső, vagy parancsolok a
sáskáknak, hogy leegyék a földet, vagy ha dögvészt bocsátok népemre, de
megalázza magát népem, amelyet az én nevemről neveznek, ha imádkoznak, keresik
az én orcámat, és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből,
megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat. Szemem már nyitva van, és
fülemmel figyelek az imádságra ezen a helyen. Kiválasztottam és megszenteltem ezt
a házat, azért itt lesz a nevem örökké, itt lesz a szemem és a szívem is
mindenkor" (2Krón 7:12-16).
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 72
Milyen hosszú a kívánságlistád? Mikor Isten
megkérdezte Salamont, hogy mit szeretne, Salamon csak egy dolgot kért: bölcsességet.
Nemrégiben olvastam egy történetet egy önkéntesről, aki egy árvaháznak segített
a távoli Himalája hegység lábainál. Az önkéntes megkérdezte a nőt, aki szinte
egész életében a konyhában dolgozott, hogy mit kérne, ha lenne három kívánsága.
A nő gondolkodás nélkül rávágta „elég ételt minden gyermeknek.” Második
kívánsága az volt, hogy „talán egy mosogatógépet is.” A harmadik kívánságnál
elgondolkodott egy kis ideig, majd azt mondta: „Nem tudom. Kettő kívánság elég
lenne.” Ki az közülünk, aki nem csak azért állt volna meg gondolkodni, mert nem
tudta volna leszűkíteni a listáját három kívánságra?
Salamon bölcsessége, éleslátása, pontos igazságérzete legendássá vált. Istenhez való hűsége meglátszott a nép jólétén. Isten további áldásokat bocsátott rá, győzelmeket háborúkban, valamint jelentős vagyont és hosszú életet.
Sajnos Salamon életének jelentős részét elpazarolta, mert elhagyta Istent. Hírnévre és dicsőségre törekedett. A vagyonában kereste a boldogságot. De a bölcs király észhez tért, és rájött, úgy mint életének az elején, hogy a boldogság Isten ajándéka, ám ő mégis oly’ sok értékes időd pazarolt el.
Gordon Christo
76. heti
olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK
2. fejezetéhez (január
8-14.).
Hogy Eszter
történetét valóságosabbá tegyék, néhány évvel ezelőtt a Hanna-Barbera
rajzfilmstúdió három modern korbeli gyermeket utaztatott az ősi Perzsiába az
animációs filmjükben.
Ha mi is
hasonlóképpen visszamehetnénk az időben, és megtapasztalhatnánk Salamon
templomának felszentelését, minket is lenyűgözne az esemény és az épület is.
Hét éven keresztül a munkások, a mesteremberek, az események tervezői, a
király, az énekkarok és az építészek fáradhatatlanul azon dolgoztak, hogy
kiemelkedővé tegyék ezt az eseményt az emberek számára. A különféle nemzetek
gazdagon díszített ruhájú méltóságai, az éneklés, a pompa, a hangszeres zene, a
fennkölt művészet és kézművesség – semmi sem maradhatott el, ami a világegyetem
fenséges Istenét dicsérné.
Képzeld el, amint azt
figyeled, ahogyan Salamon karját az égnek emeli és megkéri Istent, hogy áldja
meg a hatalmas gyülekezetet! Mennyire ünnepélyes és lenyűgöző lehetett látni,
amint a tűz lejött a mennyből, és felemésztettei az égőáldozatot és áldozatokat
Salamon imájának végén!
Isten még most is
jelen van az ima órájában és helyszínén. Habár nem látunk tüzet leereszkedni az
égből az istentisztelet vagy a személyes imádságunk során, de annak érzékelése,
hogy Istenünk mennyire végtelenül nagyszerű, igaz istentiszteletre és imádatra
kell, hogy ösztönözzön minket.
Cindy Tutsch
Ellen G. White intézet nyugalmazott társigazgatója
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése