2016. június 15., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 15 - SZERDA - 1 Krónikák 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 30. fejezet 339. nap

Hivataluknak megfelelően a papok számára különleges ruhát készítettek. "És csinálj szent ruhákat Áronnak a te atyádfiának, dicsőségére és ékességére" (2Móz 28:2). Isten ezt az utasítást adta Mózesnek. A mindennapi szolgálatot végző pap ruhája egy darabban szőtt, fehér vászonból készült. A majdnem a pap bokájáig leérő öltözéket a derekánál egy kék, bíborpiros és vörössel hímzett fehér vászonöv tartotta össze. Felső ruházatát egy vászonból készített turbán vagy "mitra" egészítette ki. Mózest az égő csipkebokornál Isten arra utasította, hogy vesse le saruját, mert az a föld, amelyen állt, szent volt. Így a papok sem léphettek be saruval a szentélybe, nehogy az esetleg rátapadt por megszentségtelenítse azt. Mielőtt a szentélybe beléptek volna, sarujukat az udvarban kellett hagyniuk. Kezüket és lábukat is meg kellett mosniuk és csak akkor végezhették szolgálatukat a sátorban, vagy az égő áldozatok oltáránál. Így állandóan azt tanulták, hogy minden tisztátalanságot el kell távolítaniuk azoknak, aki meg akarják közelíteni azt a helyet, ahol Isten van.

A főpap ruhája fenséges tisztségéhez illően drága anyagból mesterien készült öltözet volt. A papok vászon ruhája mellett a főpap még egy egy darabban szőtt kék színű köntöst is viselt. Ennek a köntösnek alját arany csengettyűk és kék, bíborpiros és skarlátvörös gránátalmák díszítették. A köntösön kívül volt az efód, egy rövidebb arany, kék, bíbor, skarlát és fehér színekből álló öltözék. Ezt az efódot ugyanilyen színű gyönyörűen kidolgozott öv szorította össze. Az efód ujjatlan volt, és az arannyal kihímzett vállpántjain ónixkő ékeskedett, amelyekbe Izrael tizenkét törzsének a nevét vésték be.

Az efód felett volt a mellvért, a papi díszruha legszentebb darabja. Ezt ugyanabból az anyagból készítették, mint az efódot. Alakja négyszögletű, nagysága arasznyi volt. Aranykarikákba fűzött kék zsinóron függött le a pap válláról. A szélét különböző értékes kövekből formálták. Ezek a kövek ugyanazok a kövek voltak, amelyek Isten városának tizenkét alapját alkotják. A mellvérten tizenkét követ foglaltak aranyba. Ezeket négy sorban rendezték el, és miként a vállpántokban levő kövekbe, ezekbe a kövekbe is belevésték a tizenkét törzs nevét. Az Úr parancsolta: "És viselje Áron az Izrael fiainak neveit az ítélet hósenén, az ő szíve felett, amikor bemegy a szenthelyre, emlékeztetőül az Úr előtt szüntelen" (2Móz 28:29). Így Jézus Krisztus, a nagy főpap mentségül hozza fel vérét az Atya előtt a bűnösökért, mert a szívén viseli minden bűneit megbánt ember nevét. A zsoltáríró ezt mondja erről: "Rólam is, noha én szegény és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot" (Zsolt 40:18). A mellvértnek a jobb és a bal szélén egy-egy nagy és csillogó kő volt. Ezek Urim és Thumim-ként voltak ismertek. Isten ezeken keresztül ismertette meg akaratát a főpappal. Amikor ügyeikben az Úr elé járultak döntés végett, és a világosság dicsfénye jobbról világította meg az értékes követ, az az isteni beleegyezés jele volt, míg Isten tiltakozásának és rosszallásának bizonyítéka volt, ha balról árnyékolta be a követ.
A főpap süvege fehér vászonból készített turbán volt. Ehhez kék csipkével egy arany lemezt csatoltak, amely ezt a feliratot hordozta: "Szentség az Úrnak". Mindennek, ami kapcsolatban volt a főpap öltözetével és magatartásával, olyannak kellett lennie, hogy felkeltse Isten imádatának, szentségének érzetét, sőt azt is, hogy milyen tisztaságot követel azoktól, akik színe elé járulnak.

Nemcsak magának a szentélynek, hanem a papok szolgálatának is azt kellett igazolnia, hogy ők "[...] a mennyei dolgok ábrázolatának és árnyékának szolgálnak" (Zsid 8:5). Ez nagy jelentőségű volt. Mózes útján az Úr a leghatározottabb utasításokat adta ennek a jelképes szolgálatnak minden részletével kapcsolatban. A szentély istentisztelete két részből, egy naponkénti és az évenkénti szolgálatból állt. A mindennapi szolgálatot, az égő áldozatok oltáránál a sátor udvarában és a szentélyben, míg az évenkénti szolgálatot a szentek szentjében végezték.

A szentek szentjét a főpap kivételével egyetlen halandó ember sem láthatta. A főpap is csak évente egyszer léphetett be a szentek szentjébe, mégpedig a leggondosabb és legünnepélyesebb előkészületek után. Remegve ment be az Isten elé. A nép pedig tiszteletteljes csendben várta visszatérését. Istenhez felemelt szívükkel komoly imában könyörögtek Isten áldásáért. A főpap a kegyelem trónja előtt végezte el az engesztelést Izraelért. Itt a dicsőség felhőjében Isten találkozott vele. A főpap itt tartózkodása a megszokott időn túl félelemmel töltötte el az izraelitákat. Attól féltek ugyanis, hogy az ő bűneik vagy a saját bűnei miatt az Úr dicsősége megölte a főpapot.

A naponkénti szolgálat a reggeli és az estéli égőáldozat és az aranyoltáron az édes tömjénáldozat, valamint az egyéni bűnökért való különleges áldozatok bemutatásából állt. Ezeken kívül áldozatokat mutattak be még szombaton, az újhold napján és egyéb különleges ünnepek alkalmából.

Mai Bibliai szakasz: 1 Krónikák 2

Tegnap 54 igeversen keresztül olvastuk a neveket, ma további 55 igeversen keresztül. Ne felejtsük el, hogy Isten kezének vezetését követjük, és ez a mi lelki családfánk. Ha kicsit mélyebben tanulmányozzuk a fejezetet, Isten jellemét látjuk kirajzolódni. Íme három név, melyeken megakadt a szemem a 2. fejezetben, emlékeztetve az Ő ítéletére, felelősségre vonására és jóságára. 

A 3. versben az írnok meglehetősen tárgyilagos módon írja le a történetet. Ér annyira gonosz volt Isten szemében, hogy az Úr megölte Őt. Képzeld el azt a gonoszságot, amiért Isten egyszerűen eltöröl valakit a Föld színéről!
A 7. versben, Ákán – akit Józsué könyve 7. fejezetből ismerhetünk –, lopott a Jerikóban kiirtandó javakból, így ő és családja fizette meg ennek árát. A történelemben feljegyzett eset arra figyelmeztet bennünket, hogy még egy kis bűn is képes szó szerint elpusztítani a családunkat.

A 34. és 35. versekben azt találjuk, hogy valaki adoptálással kerül be a vérvonalba. Mivel én is örökbefogadott gyerek vagyok, és csak lányaim születtek, én magam különösen szeretem ezt a részt. Sésánnak is csak leányai voltak. Nem voltak fiai, akik továbbvihették volna a vérvonalat. Így vette Jarhát, az egyik szolgáját, fiává tette, örökbe fogadta őt, hozzáadta a lányát és így lett örököse. Jarhának kivételes szolgának kellett lennie, ha az a megtiszteltetés érte, hogy szolgából fiúvá fogadták.

Ez a három név mutatja, hogy megkapjuk tetteinkért a különböző jutalmakat. Mit fogunk ma cselekedni?

Christopher Beason

46. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 30. fejezetéhez (jún. 12-18).

A szentély és a szentélyszolgálatok egy jobb szentélyre és egy jobb főpapra mutattak. Mégis, a valódi áldás a sivatagi sátorban az volt, ahogy Isten jelenléte testet öltött és betöltötte a sátrat az Ő dicsőségével. Micsoda látvány is volt az! Nem csoda, hogy Izrael gyermekeit tisztelettel töltötte el. Végül Isten jelenléte testet öltött, emberi formában. Jánosnál olvashatjuk: „Az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét…” A lakozék szó a héber megfelelője a köztünk „sátorozék” szónak. Képzeld csak el, milyen lehetett sétálni, beszélni, tanulni magától Istentől, a mi Megváltónktól!

Ugyanakkor a kiváltság, hogy tanuljunk Jézustól nem csak számukra volt adott, hanem a mi számunkra is. Pál azt írja: „Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma … dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben” (1Kor 6:19–20). Isten bennünk akar lakozni!

A Zsidókhoz írt levél szerzője azt írja: „Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által, azon az úton, a melyet ő szentelt nékünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az ő teste által” (Zsid 10:19). A szentély nem a berendezésről szólt, hanem a Megváltóra mutatott – a Bárányunkra, Főpapunkra, Barátunkra, Közbenjárónkra.

„Jézus Uram, Főpapom, sátorozz bennem a Szentlelkeden keresztül.”

Jan White
Associate Pastor
Simi Valley Seventh-day Adventist Church, California

                    Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése