2016. április 30., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - április 30 - SZOMBAT - 1 Királyok 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 22. fejezet 293. nap

Az isteni parancs pillanatában Mózesnek nem volt önbizalma, úgy érezte, hogy lassú beszédű és félénk. Erőt vett rajta a tehetetlenség érzése, amikor arra gondolt, hogy neki kell Isten szócsövének lennie Izraelhez. Miután azonban elfogadta a megbízást, egész szívvel belevetette magát a munkába, teljesen az Úrban bízott. Küldetésének nagysága megmozgatta értelmi képességeinek legjobb erőit. Isten megáldotta készséges engedelmességét és ékesszólóvá, reményteljessé és öntudatossá tette, és alkalmassá lett a legnagyobb szolgálatra, amelyet Isten valaha is emberre bízott. Tanulság számunkra, hogy Isten mit tehet azok jellemének megerősítése érdekében, akik teljesen bíznak benne és maradéktalanul alávetik magukat parancsainak.

Ha elfogadjuk az Isten által ránk helyezett felelősséget és teljes szívünkkel eleget teszünk, akkor elnyerjük az ahhoz szükséges erőt. Bármilyen szerény legyen is a tisztség, de ha Isten erejében bízva hűen törekszünk munkája végzésére, elérjük az igazi nagyságot. Ha Mózes csak a maga erejére és bölcsességére támaszkodott volna, és mohón fogadta volna a nagy megbízatást, ezzel bebizonyította volna alkalmatlanságát. Az a tény, hogy az ember saját gyengeségét érzi bizonyítja, hogy tudatában van a rábízott munka nagyságának, s ezért Istenhez fordul tanácsért és erőért.

Mózes visszatért apósához és elmondta neki, hogy szeretné meglátogatni testvéreit Egyiptomban. Jethró beleegyezését adta ehhez, és ezzel az áldással bocsátotta útjára: "Eredj el békességgel." Mózes feleségével és gyermekeivel együtt útnak indult. Nem közölte küldetését, mert attól tartott, hogy akkor családja nem kísérné el. Mielőtt azonban eljutottak volna Egyiptomba, Mózes jobbnak látta saját biztonságuk érdekében feleségét és gyermekeit visszaküldeni Midiánban lévő otthonukba.

Titokban azért is vonakodott visszatérni Egyiptomba, mert rettegett a fáraó és az egyiptomiak haragjától, amely negyven évvel ezelőtt gerjedt fel ellene. Engedelmeskedve Isten parancsának, elindult, s az Úr tudatta vele, hogy akkori ellenségei meghaltak.

Midiánból eltávozva, Mózes az Úr nemtetszésének megdöbbentő és rettenetes figyelmeztetését kapta. Fenyegető módon egy angyal jelent meg, mintha el akarná őt pusztítani. Az angyal semmi magyarázatát nem adta megjelenésének, azonban Mózesnek azonnal eszébe jutott, hogy Isten egyik követelményét semmibe vette. Felesége rábeszélésére nem hajtotta végre kisebbik fián a körülmetélés szertartását. Nem tett eleget annak a feltételnek, amely feljogosította a gyermeket Isten Izraellel kötött szövetségének áldásaira. A kiválasztott vezető részéről tanúsított mulasztás csökkenthette volna a nép szemében az isteni előírások erejét. Czippóra attól való félelmében, hogy az angyal megöli férjét, maga hajtotta végre a körülmetélést. Az angyal ezután megengedte Mózesnek, hogy folytassa útját. Mózesnek a fáraóhoz való küldése életveszéllyel járt és életét csak a szent angyalok által őrizhette meg. Amíg Mózes tudatosan elhanyagolta kötelességét, addig nem lehetett biztonságban, ebben az esetben Isten angyalai sem védhették meg őt.

A nyomorúság idején, közvetlenül Krisztus eljövetele előtt az igazakat mennyei angyalok védik meg, de nem lesz védelem azok számára, akik áthágják Isten törvényét. Az angyalok nem tudják megvédeni azokat, akik semmibe vettek csak egyet is Isten parancsolatai közül.

Mai Bibliai szakasz: 1 Királyok 3

Salamon azzal kezdte uralkodását, hogy szövetségre lépett a fáraóval. Valószínű, hogy ezzel a belső biztonságot akarta biztosítani. Ez a gondolkozásmódja olyan házassághoz vezetett, amelyet Isten nem hagyott jóvá. Noha felesége elhagyta isteneit, Salamon úgy vélte, mindent ő tud jobban. Sok mai, modern nemzet életében is előfordul, hogy a házasságok politikai érdekből köttetnek. Számtalan alkalommal követik el ezt a hibát. Láthatunk olyan eseteket, amikor emberek megtértek, és alávetették magukat Istennek, de az ellenkezőjét is tapasztalhattuk, ahol a helytelen szövetségek életeket tettek tönkre.
A Biblia azt mondja, hogy Salamon szerette az Urat. Édesapjának, Dávidnak a példája hatással volt rá. Jánoshoz, a szeretett tanítványhoz hasonlóan Salamon is válaszolt Isten szeretetére. Isten szeret bennünket tökéletlenségeink ellenére is. Sokféleképpen kommunikál velünk: a próféták által, írott szava által, de egykor úgy döntött, Salamonnal álomban találkozik – Gibeon városában. Salamont bizonnyal meglepte Isten kérdése: „Kérj, amit csak akarsz tőlem.” Salamon nagyon bölcs volt, és nem gazdagságot kért, sem dicsőséget, hanem értelmes szívet. Istennek tetszett Salamon kérése, és nemcsak bölcsességet adott neki, hanem tiszteletet és gazdagságot is. Micsoda ellentmondás, hogy sokan, akik a világi gazdagságot választják, végül elbuknak, mert nincs bölcsességük. A király Istentől kapott bölcsessége nyilvánvalóvá vált a két asszony vitájának rendezésében, akik mindketten azt állították, hogy a gyermek az övék. Salamon nagy bölcsességről tett bizonyságot, és a nemzetek előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Isten volt vele.

Kérjünk mi is bölcsességet és értelmes szívet az Úrtól!


Leo Ranzolin

39. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 22. fejezetéhez (ápr. 24-30.).

Ez a fejezet Mózesnek, Isten szolgájának a formálódását írja le. A József idején megszerzett kiváltságok már a múlté lettek, szándékosan eltörölte őket az új fáraó. Ez a fáraó elrendelte a zsidó fiúgyermekek halálát. Mózes Isten gondviselése által megmenekült, és az édesanyja gondoskodhatott róla legfiatalabb éveiben. Micsoda bizonyságtétellé válik a történet az édesanyák befolyására!

 A zsidók Egyiptom jólétét keresték, nem a háborút, ami sokatmondó. Az egyetlen bűnük a hitük sértetlensége volt. „Azonban mindig megtartották elkülönültségüket. Az egyiptomiakkal nem társultak, nem vették fel nemzeti szokásaikat, sem vallásukat…” (242 o.) Megvizsgálhatjuk, hogy mennyire hűségesek voltak, ha a kivonulás eseményeit tekintjük! Azonban egy fontos szempontot tartsunk szem előtt: Isten népe nem azért akar különböző lenni, mert valami feltételezett erény van abban, ha különbözőek. A különbözőség csupán az eredménye a hitünk sértetlenségének, amikor bűnös kultúrában vagyunk.

Mózes alázatos pásztorként szolgált negyven éven keresztül. „De a végtelen Bölcsesség negyven évi alázatos pásztorkodásra hívta el azt, akit népe majdani vezetőjévé választott.” (247–238. o.) „Az örök hegyek ünnepélyes fenségében a Mindenható hatalmát és dicsőségét szemlélte napról napra…” (251. o.) Isten hívása váratlanul jött, az égő csipkebokor formájában. A megadás az életében felkészítette őt arra, hogy elfogadja Isten ígéretét a hatalomra, és bátorsággal fogjon hozzá a munkához. „Legyen a példája előttünk is arra, hogy mit tesz Isten azok jellemének megerősítésére, akik tökéletesen bíznak Benne és maradéktalanul engedelmeskednek parancsainak.” (255. o.)

A vezetői képességek fejlesztése a lelkiséggel kezdődik!

Skip Bell
Andrews University Theological Seminary

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése