Higgyetek az Ő prófétáinak - április 10 - VASÁRNAP - 2 Sámuel 7

MEGHALLGATHATOD itt: https://drive.google.com/folderview?id=0B6R9KENCNxRZSmE2MmpVU19jMzA&us+p=sharing

Új olvasmány a fejezet végén a Pátriárkák és próféták 20. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 20. fejezet 273. nap

20. József Egyiptomban

Időközben József a kereskedőkkel útban volt Egyiptom felé. Ahogy a karaván délre - Kánaán határai felé - haladt, a fiú meglátta a távolban a dombokat, amelyek között atyja sátrai álltak. A magányos, fájó szívű fiú szerető atyjára gondolva keservesen sírt. Újra felrémlett előtte a dótháni jelenet. Látta dühös testvéreit, és magán érezte vad pillantásaikat. Fülében csengtek kétségbeesett könyörgésére adott gúnyos, sértő szavaik. Remegő szívvel gondolt a jövőre. Hogy megváltoztak körülményei! A szeretettel dédelgetett fiúból megvetett, tehetetlen rabszolga lett. Mi lesz a sorsa egyedül, társtalanul abban az idegen országban, ahová megy? József egy ideig teljesen átadta magát a fájdalomnak és rémületnek.

A gondviselő Isten kezében még ez a helyzet is áldására szolgált. Néhány óra alatt megtanulta azt, amire máskülönben évek sem tanították volna meg. Az atyai szeretet, bármilyen erős és gyengéd is volt, ártott neki elfogultságával és engedékenységével. Ez a helytelen kivételezés felingerelte testvéreit, és oly kegyetlen tettre indította őket, amely Józsefet elszakította otthonától. E kivételezés hatásai megmutatkoztak jellemében is. Olyan hibákat alakított ki benne, amelyekből ki kellett gyógyulnia. Önelégült és követelőző lett. A gondos apa gyengédségéhez szokott fiú úgy érezte, képtelen megbirkózni az idegen és rabszolga keserves, elhagyatott életének nehézségeivel.

Azután gondolatai atyja Istene felé fordultak. Gyermekkorában megtanították arra, hogy szeresse és félje Istent. Atyja sátrában gyakran hallgatta annak a látomásnak történetét, amelyet az otthonából száműzöttként és szökevényként menekülő Jákób látott. Hallott az ígéretekről, amelyeket az Úr Jákóbnak tett, és hogy azok miként teljesedtek - hogyan jelentek meg a szükség órájában Isten angyalai, hogy oktassák, vigasztalják és oltalmazzák. Hallott arról is, hogy a szerető Isten az ember számára Megváltóról gondoskodott. Most ezek a drága leckék felelevenedtek lelkében. József hitte, hogy atyái Istene az ő Istene is. Akkor és ott teljesen átadta magát az Úrnak, és azért imádkozott, hogy Izrael Megtartója legyen vele száműzetése földjén.

Remegő szívében megszületett az a szent elhatározás, hogy hű lesz Istenhez - minden körülmények között úgy fog cselekedni, hogy a menny királyának alattvalójává váljon. Teljes szívvel fogja szolgálni az Urat; sorsának próbáival bátran szembenéz, és minden feladatot becsületesen teljesít. Ez a nap fordulópont volt József életében. Ez az iszonyú csapás az elkényeztetett gyermeket férfivá alakította, meggondolt, bátor, magán uralkodni tudó férfivá.

Mai Bibliai szakasz: 2 Sámuel 7

Ebben a fejezetben láthatjuk, hogy Dávid szíve vágya volt templomot építeni az Úrnak. Amikor elmondta Nátánnak a prófétának, hogy mi van a szívében, Nátán így bátorította: „Eredj, s valami a te szívedben van, vidd véghez, mert az Úr veled van” (3. vers). Azon az éjszakán azonban az Úr megszólította Nátánt, és üzenetet küldött Dávidnak. Így szólt az Úr: „Házat akarsz-é nékem építeni, hogy abban lakjam? ... avagy szólottam-é csak egy szót is Izráel valamelyik nemzetségének ... mondván: Miért nem építettetek nékem cédrusfából való házat?”  (5-7. vers). Majd az Úr felsorolta mindazokat a dolgokat, amelyeket Dávidért tett a múltban hozzátéve, hogy „... feltámasztom utánad a te magodat, ...az fog házat építeni az én nevemnek, és megerősítem az ő királyságának trónját mindörökké” (12-13. vers). Dávid meghallgatta, amit az Úr mondott neki, és hálát adott mindazért, amit érte tett a múltban. Így szólt: „Magasztaltassék az Úr neve mindörökké” (26. vers).

Igen jelentős ebben a szakaszban, hogy az Úr örökkévaló trónt ígér Dávidnak Nátán prófétán keresztül, melyet közvetlenül Isten trónja mellett biztosít a számára. Isten Dávidnak tett ígérete nem volt személyválogatás, sem kivételezés, vagy részrehajlás. Dávid leszármazottai között találjuk a megígért Messiást, aki által eljön az az idő, amikor Izrael nyugalmat és békét talál minden ellenségétől (11. vers). Az örökké tartó béke ígérete nekünk (a lelki Izraelnek) is adatott, amelyben Jézus Krisztus halála által részesülhetünk. Isten megígérte, hogy még Dávid halálát követően is támaszt (lelki) utódokat ő utána, akik mint egy királyi örökséget az egész világra elviszik Isten ígéretét, miszerint Jézus helyet készít országában az Őt szeretőknek, ahol Vele együtt fognak uralkodni (13-16. vers).

Dávid megértette, hogy Nátán tanítása a vég idejére szól. Válaszul bement az Úr elé, leborult előtte, és imádkozott. A 7. fejezet 18-29. verse az egész imát feljegyzi. Dávid tudta, hogy Isten nem csak róla és test szerinti gyermekeiről beszélt, amit a következőkből láthatunk: „Mert megerősítetted magadnak a te népedet, az Izráelt, népedül mindörökké; és te voltál, Uram, nékik Istenök” (24. vers). Nem Dáviddal kapcsolatos kivételezés volt ez, nem is egy szűk népcsoportnak adott ígéret. Az ígéret alapja egy valódi lelki kapcsolat volt Isten és ember között, Ádámtól egészen Krisztus második eljöveteléig. Dávid éppúgy örököse volt ennek a régmúltból érkező ígéretnek, mint ahogy mi is mindannyian, akik elfogadtuk Jézus Krisztus Megváltónknak.

Semmi különbség nincs Dávid imája, hogy az ő háza legyen állandó Isten előtt (25. vers), és a mi imáink között, hogy a mi házunk (vagyis családtagjaink, szeretteink), akik imádjuk Őt, bemehessünk egy napon a Mennybe. Dávid azt kívánta, hogy bárcsak Isten megáldaná őt fiaival együtt mindörökké Őelőtte (29. vers). Az, ahogy Dávid látta a vég idejét, megegyezett azzal, ahogyan azt Nátán látta, és megegyezett Jézus tanításával is.

Szerető Istenünk!

Köszönjük Neked, hogy ezen a Földön minden ember, függetlenül attól, hogy milyen a bőre színe és melyik nép gyermeke, egyaránt a te gyermekeddé válhat, ott ülhet majd Krisztussal a Menny trónján mindörökké, és részesülhet mindabban az áldásban, amit lábaidnál elnyerhet mindenki, aki Téged imád. Csatlakozni szeretnénk Isten lelki népéhez, akik a Tiéid Ádámtól fogva egészen az idők végezetéig, ahogy ezt az igazságot Dávid is megértette.

Koot van Wyk

Kyungpook Nemzeti Egyetem

Sangju, South Korea

37. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 20. fejezetéhez (ápr. 10-16.).

„Egyetlen nap élményei jelentették József életének fordulópontját. A nem várt szerencsétlenség az elkényeztetett gyermekből körültekintő, bátor, fegyelmezett férfit formált.” {PP 214.1} József igazán elkényeztetett volt. Azonban az Isten, akit az apjától megismert, az ő Istene is lett.

Ahogy újra olvastam József történetét, ismét megindított, hogy Isten Szentlelke milyen sokféle módon működik, hogy elérjen téged és engem az Ő szeretete és akarata. József megismerte az igazságot Isten hűségességéről és irgalmáról, amikor az apja elbeszélte neki Ábrahám és Izsák történetét. Az Istennel járó szülők befolyásolnak minket, még tökéletlen otthonunkban is. József most csalódásokon, szenvedésen, sőt elutasításon keresztül tanulja meg, hogy segítségül hívja az Urat. Férfivá vált, aki eltökélten hiszi, hogy atyjának hűséges Istene mellette is fog állni. Férfivá vált, aki hűséges tud lenni Istenhez erős kísértések és sérelmes vádolások közepette.

Ahogyan újra olvasod József történetét, arra hívlak, hogy emlékezz vissza, hogyan vezetett Isten az életedben, jó időkben és rossz időkben egyaránt, és dönts határozottan amellett, hogy velem együtt azon „átalakított” férfiak és nők táborához akarsz tartozni, akik annyira hűségesek Istenhez, mint József lett végül.

Lester Merklin

Andrews University Theological Seminary

Fordította: Gősi Csaba