Higgyetek az Ő prófétáinak - január 25 - HÉTFŐ - Józsué 11

MEGHALLGATHATOD itt: http://podcastmachine.com/podcasts/19165

Új olvasmány a fejezet végén a Pátriárkák és próféták 5. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 5. fejezet 197. nap

Kain zúgolódva lépett Isten elé. Nem hitt a megígért áldozatban, és abban, hogy szükség volna áldozatok bemutatására. Ajándéka semmiféle bűnbánatot nem fejezett ki. Úgy érezte, mint ahogy most is sokan, hogy Isten tervének pontos követésével elismerné gyengeségét, és azt, hogy megváltását teljesen a megígért Megváltó engesztelésétől várja. A függetlenség útját választotta. Saját érdemeivel jött. Nem akart bárányt hozni, és vérét az áldozatba keverni, hanem a saját gyümölcseit, saját munkájának eredményeit mutatta be; mintha áldozatával szívességet tenne Istennek, ami által elnyerheti jóváhagyását. Kain engedelmeskedett abban, hogy oltárt épített; abban, hogy áldozatot hozott, de csak részben engedelmeskedett. A lényeges részt - annak elismerését, hogy szüksége van Megváltóra - kihagyta.

Ami születésüket és neveltetésüket illeti, ezek a testvérek egyformák voltak. Mindkettő bűnös volt, és mindketten elismerték Isten igényét - hogy őt tisztelniük és imádniuk kell. Vallásuk egyformának látszott egy bizonyos pontig, de azon túl nagy volt a kettő között a különbség.

"Hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek, mint Kain" (Zsid 11:4). Ábel felfogta a megváltás nagyszerű alapelveit. Tudta, hogy bűnös. Látta, hogy Isten és közte ott van a bűn és büntetése: a halál. Bemutatta a megölt áldozatot, a feláldozott életet. Így ismerte el a törvény követelményeit, amelyet áthágott. A kiontott véren keresztül az eljövendő áldozatra, a Golgotán haldokló Krisztusra tekintett. Bízva az ott történő engesztelésben, tudta, hogy Isten őt igaznak tartja és elfogadta áldozatát.

Mai Bibliai szakasz: Józsué 11

Amit Isten ígér, azt be is teljesíti. Tőlünk annyit vár, hogy együttműködjünk Vele. Ahogy Józsué előrehaladt Kánaán elfoglalásában, az északi városok királyai összefogtak, hogy megtámadják az izraelitákat. „Ekkor monda az Úr Józsuénak: Ne félj tőlük, mert holnap ilyenkorra mindnyájukat átdöfötten vetem az Izráel elé” (6. vers). Józsué hallgatott az Úrra, továbbhaladt hitben és engedelmességben. Tudta, hogy bármit is parancsol Isten, utat nyit népe számára, hogy kivitelezhesse.

Az izraelitáknak nem lovakban és harci szekerekben kellett bízniuk, hanem az Úrban, amit meg is tettek. Az Úr sikert adott Józsuénak, és a fejezet így ér véget: „Elfoglalá azért Józsué az egész földet egészen úgy, amint az Úr mondotta vala Mózesnek, és adá azt Józsué örökségül Izráelnek, osztályrészeikhez képest, nemzetségeik szerint. A föld pedig megnyugovék a harctól” (23. vers). Ez azt jelentette, hogy nem volt további ellenség, ami egységes erőt képviselt volna, így a földet feloszthatták a törzsek között. Mindazonáltal minden törzsnek le kellett még győznie a kánaániakat a számukra kisorsolt területeken.

Sok esetben úgy tűnik, hogy az ellenségeink, legyenek azok lelki, tanulmányi, szociális, fizikai vagy szakmai gondok, túl sokan vannak, és túl erősek ahhoz, hogy legyőzzük őket. De emlékeznünk kell arra, hogy Isten képes nekünk segíteni, ahogyan megsegítette Józsuét, és Ő maga fogadta, hogy segít nekünk felülkerekedni az előttünk lévő akadályokon személyes életünkben, és az Ő győzelmét adja nekünk!

Willie Edward Hucks II

26. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 5. fejezetéhez (január 24-30).

Bár tragikus és erőszakos történet ez, mégis fontos leckéket tartogat számunkra, ami a megváltási tervet illeti. Kain és Ábel szülei számára Isten felfedte a megváltási tervet és azon igyekezetét, hogy az emberiséget kiváltsa engedetlenségének iszonyatos következménye alól (1Móz 3:15). Ebben a tervben benne foglaltatott az „asszony magvának” áldozati halála, ahogyan ezt ábrázolta a bőr ruha, amelyet Isten adott Ádámnak és Évának (1Móz 3:21). Kain és Ábel ennek megfelelő utasításokat kapott, és meg lett nekik tanítva, Isten milyen fajta áldozatokat fogadhat el.

Mindemellett, ahogyan Ádám és Éva tették, Kain is félremagyarázta és félreértette Isten szavát. Fejben Kain olyan megváltási tervet készített, amelyben nem volt szükség az „asszony magvának” áldozati halálára. Ábel viszont engedelmeskedett a kapott utasításoknak és hit által követte azokat.

E történet tematikus bevezetés a rákövetkező bibliai történetekbe. Az emberi bűn tragédiája szörnyen nagy hatása, amelyet az összes generációra tesz. És valamennyi bűn gyökerénél ez a tragikus történet található: annak visszautasítása, hogy Istent az ő utasításai szerint imádjuk. Nem ezért adta Isten a Tízparancsolat első négy parancsolatát? A nagy küzdelem először is az imádatról szól. Az igaz hit az Isten igaz tiszteletéhez vezet, nem pedig az én imádatához.

Denis Fortin

Andrews University Theological Seminary

Fordította: Gősi Csaba