Higgyetek az Ő prófétáinak - október 21, SZERDA - 3 Mózes 12

Blogban itt olvasható minden olvasmány: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - KRISZTUS PÉLDÁZATAI 15. fejezet 102. nap

Istennek hála, a pásztor nem szomorúan, üres kézzel ballag haza. A példázat nem kudarcról, hanem diadalról, megtalálásról és örömről beszél. Krisztus e példázattal kezeskedik arról, hogy nyájának egyetlen eltévedt juhát sem felejti el, és nem hagyja magára. Mindenkit kiszabadít a romlottság verméből és a bűn hálójából, aki engedi, hogy megmentse.

Csüggedt lélek, bátorodj! Akkor is, ha gonoszul cselekedtél. Ne gondold, hogy Isten talán megbocsátja vétkeidet, és talán közel enged magához. Isten megtette az első lépést. Amikor még lázadtál ellene, keresésedre indult. A melegszívű pásztor otthagyta a kilencvenkilencet és kiment a pusztába, hogy megkeresse az elveszettet. A sérült, megsebzett, pusztuló lelket szeretettel karjába zárta, és örömmel vitte a biztonságos akolba.

A zsidók azt tanították, hogy a bűnösnek először meg kell bánnia bűneit, mielőtt Isten szeretetével felé fordulna. Véleményük szerint bűnbánattal érdemeket lehet szerezni Istennél. Ebből kiindulva a farizeusok döbbenten és haraggal kiáltották: "Ez bűnösöket fogad magához!" Azt képzelték, hogy Jézus csak a bűnbánókat engedheti közel magához. Krisztus azonban azt tanítja az elveszett juhról szóló példázatban, hogy üdvösségünk nem azon múlik, hogy mi keressük Istent, hanem azon, hogy Ő keres minket. "Nincs, aki megértse, nincs aki keresse az Istent. Mindnyájan elhajlottak" (Róm 3: 11-12). Nem azért térünk meg, hogy Isten szeressen minket, hanem Isten kinyilatkoztatta irántunk való szeretetét azért, hogy megtérjünk.

Amikor az eltévedt juh végre hazajut, a pásztor öröménekben fejezi ki háláját. Összehívja barátait és szomszédait. Ezt mondja nekik: "Örvendezzetek énvelem, mert megtaláltam az én juhomat, amely elveszett vala." Amikor tehát a juhok nagy Pásztora megtalál egy tévelygőt, a menny és a föld hálaadásban és öröménekben egyesül.

"Nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre." Ti, farizeusok - mondta Krisztus -, akik a menny kedvenceinek tartjátok magatokat, és azt képzelitek, hogy saját igazságotok miatt biztonságban vagytok, tudjátok meg, hogy ha nincs szükségetek megtérésre, akkor Isten nem hozzátok küldött! Azért jöttem, hogy megmentsem a maguk szegénységét és bűnösségét érző lelkeket. A menny angyalait érdekli az elveszettek sorsa. Ti pedig megvetitek őket. Akadékoskodtok és gúnyolódtok, amikor közülük valaki hozzám szegődik. Tudjátok meg, hogy az angyalok örülnek nekik, és győzelmi éneküktől visszhangzik a menny!

Mai bibliai szakasz: 3 Mózes 12. fejezete

Isten arra teremtette az embert, hogy sokasodjon (1Móz 1:28), akkor viszont miért okoz a gyermekszülés tisztátalanságot? A „bűneset” (1Móz 3) óta minden ember halandó, és ki van téve a halálnak a bűn miatt (Róm 6:23). Amikor minden élet halhatatlan Teremtője a halandók között lakozott, bemutatta, hogy az Ő szent természete különb a miénknél. Néhány „tisztátalannak” nevezett dolog a halandóság születéstől halálig tartó ciklusával állt kapcsolatban. Ide tartozott a vér, az ondó és más, a nemzőszervekből folyó folyadék, ahogy az oszlásnak indult bőr és a holttestek is. Ez a tisztátalanság nem szó szerint értendő volt, hanem egy olyan kategória, ami kihangsúlyozta bűnben való fizikai állapotot, ami halállal végződik. Ezért a tisztátalanságot el kellett választani mindentől, ami szent. Most, hogy a földi szentélyszolgálat már véget ért, többé nincs szükség a megtisztulási szertartásokra. Az azonban, hogy a rendszer feljegyzésre került, arról tanít bennünket, milyen a mi természetünk az Istenéhez képest.

Gyermekszülés után az anya még több hétig vérzett, így tisztátalan volt. Talán, mivel a lánygyermek nemi szervei a szüléskor vérrel érintkezhetnek, az anya kétszer annyi ideig viselte a gyermek tisztátalanságát, mintha fiút szült volna. Az itteni, női tisztátalanságra helyezett hangsúly viszont nem rendeli a nőket a férfiak alá értékükben, akik szintén számos módon válhattak tisztátalanná (3Móz 15). Megtisztulásáért az anyának áldozatokat kellett bemutatnia, köztük „vétekáldozatot” is. Ezt helyesebben „megtisztulási” áldozatnak kellene fordítani, mivel az anya nem követett el bűnt, és nem volt szüksége bűnbocsánatra.

Roy Gane

13. heti olvasmány a KRISZTUS PÉLDÁZATAI 15. fejezetéhez (október 18-25).

Eddigi életemben rengetegszer hallottam az elveszett juh és pénz példázatát, de most, két szép gyermek apjaként a történet a szívemet egészen új magaslatokba emelte. Láttam magam a pásztor helyében, aki az elveszett bárányát keresi és az asszony helyében, aki az elveszett pénze után kutat, és ez segített megérteni azt, hogy Isten mennyire szeret engem. 

Ha Lucy lányom elveszne a városban, átkutatnám a város minden egyes négyzetméterét, nem törődve azzal, hogy milyen veszélyes a környék. Semmi sem tartana vissza attól, hogy megkeressem és nem pihennék addig, míg meg nem találnám. A mennyei Pásztor is veszélynek tette ki magát azért, hogy engem, az elveszett bárányt megtaláljon. Dicsőség ezért az Istennek!

Könnyű ilyen lelkülettel lennem a saját gyermekeim iránt, de vajon ilyen hozzáállásom lenne a te gyermekeiddel szemben is? És mi a helyzet Isten gyermekeivel, akik különböző nemzetiségűek és különböző kulturális háttérrel rendelkeznek? Mi arra hívattunk, hogy pásztorai legyünk a világ sok elveszett bárányának. Nem szabad megengednünk, hogy bármi is megállítson bennünket abban, hogy megtaláljuk őket, még  a saját vesztünk sem.

Azonban rájöttem arra, hogy túl kell lépnem azon, hogy úgy lássam magam, mint pásztort és gyermekeimet, mint bárányokat, hanem inkább úgy kell látnom magam, mint az együtt érző Jézust és azokat, akik elvesztek, mint a saját gyermekeimet.

Randy Ban

Light Bearers lightbearers.com 

USA